Pályázatírók sem kellenek

A kormányzati szereplők korábbi nyilatkozatai arról szóltak, hogy a tervek szerint a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztések esetében nem írnak ki pályázatot az EU-források elnyeréséért, hanem normatív alapú támogatási rendszert hoznak létre. (A jelenlegi hétéves ciklusban a források 50 százalékát fedik le az állami projektek.)

A Magyar Közlönyben a napokban megjelent kormányhatározat, amely egyelőre csak a 2014-2020 közötti uniós programok alapelveit fekteti le, ezzel kapcsolatban azt mondja ki: „lehetővé kell tenni, hogy százmillió forint fejlesztési értékig a fejlesztéspolitikai jogviszony normatív feltételek teljesülésével jöjjön létre”.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára arra vonatkozó kérdésünkre, hogy így az állami pályázók 100 millió forintos értékig gyakorlatilag külön pályázás nélkül megkapnák a támogatást, azt mondta: „az államnak például iskolafenntartóként tudnia kell, hogy mely intézmények milyen felszereltséggel rendelkeznek. Ha az EU célja az iskolák fejlesztése, és mi tudjuk, hogy mely iskolákban kell fejleszteni, akkor kérdezem én: mi értelme van ebben az esetben pályáztatni?”

Essősy Zsombor, az EU-s fejlesztési forrásokkal foglalkozó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (MAPI) lapunk által megkérdezett vezérigazgatója szerint 30-50 millió forintos értékig teljes mértékben életképes a normatív alapú rendszer, e fölött viszont már olyan projektekről van szó, ahol jelentős projektmenedzsmentre is szükség lehet. „Meggyőződésem szerint sem kell minden állami beruházást pályázati rendszerben megvalósítani, azonban a projektek minőségi megvalósítása megköveteli, hogy készüljön az adott fejlesztéshez egy megalapozott megvalósíthatósági tanulmány. Egy szakmailag kompetens, projektmenedzsment csapat garantálja a fejlesztés lépéseinek határidős kivitelezését” – tette hozzá.

Csepreghy Nándor a normatív alapú támogatásokról korábban azt nyilatkozta, hogy ezeknél a fejlesztéseknél is be kell majd nyújtani beruházási dokumentációkat, amit azonban az érintett állami intézmény vagy önkormányzat saját apparátusával old meg. A mostani kormányhatározat egy olyan intézményrendszer kialakításának szükségességét írja le, amely felelne az EU-forrásból finanszírozott projektekért a projektötlet megszületésétől annak megvalósításáig.

Eszerint a minisztériumok, az állami cégek, valamint a helyi önkormányzatok esetében egy központi állami szakértői részleg látná el ezt a feladatot, míg a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok esetében saját erőforrások biztosításával kell ennek a célnak megfelelni.
Elvileg a jövőben is igénybe lehetne venni külsős pályázatírói segítséget a közszférában, azonban Csepreghy Nándor szerint az állami apparátus olyan tanácsadási lehetőséget biztosít majd a pályázóknak, amely lehetővé teszi, hogy egyedül és költség hatékonyan legyenek képesek benyújtani pályázataikat.

A MAPI vezérigazgatója szerint több évbe telhet, míg felépül egy hatékonyan működő állami pályázatíró, pályázati tanácsadói kapacitás. „Nagy kihívás lesz, hogy minden megyében, illetve megyei jogú városban találjanak az egyes fejlesztései területekre (például kórházberuházásokra) külön-külön szakembert” – tette hozzá.

Változó költséglehívási szabály

A kormányhatározat szerint a jövőben nem lehet projektmenedzsment költséget lehívni a projekt fizikai előrehaladását meghaladó mértékben. Csepreghy Nándor az intézkedést azzal magyarázta, hogy számtalan esetben tapasztalják: egyes pályázatírók megvezetnek cégeket vagy önkormányzatokat az ingyenes pályázatírás látszatát keltve. Aztán a fejlesztésekből elsőként azokat a költségeket hívják le, amelyek nem a pályázatírás ellenértékeként voltak beállítva, hanem a megvalósítás szervezési költségeit kellett volna fedezniük.