2008 óta nem volt ilyen kevés pénze a kormánynak az IMF-hitel visszafizetése miatt

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,4 százaléka (-683 milliárd forint) volt. 2013 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -1,8 százalékát tette ki (-137 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 harmadik negyedévének végén a GDP 79,7 százaléka volt (23088 milliárd forint). Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 284 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 123 milliárd forinttal növelte.

Az államadósság az elmúlt két negyedévben csökkent. Az idei első negyedév végén 82,3, a második negyedév végén 81,1 százalékon alakult. Utoljára a tavalyi év utolsó negyedévében volt 80 százalék alatt a GDP-arányos államadósság.

„Az idei év kilátása leginkább attól függ, hogy idén sok kerül-e még a dollárkötvény kibocsátásra” – mondta a Világgazdaságnak Keszeg Ádám. A Raiffeisen Bank közgazdásza kiemelte, hogy a csökkenésben fontos szerepet játszott a nettó törlesztés.

Keszeg Ádám rámutatott, hogy 2008 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen kevés, 509 milliárd forintos devizabetéte az álamnak. Az idei második negyedévben még közel 1200 milliárd forintnyi devizabetéte volt az államnak. Az IMF-hitel előtörlesztése 2 milliárd eurós devizabetét-csökkenést magyaráz - fejtette ki a Raiffeisen Bank közgazdásza.

„Augusztusban Orbán Gábor államtitkár vetette fel, hogy a devizabetétek visszatöltésére érdemes lenne dollárkötvényt kibocsátani. Ez a bruttó államadósságot is megemelné” – mondta Keszeg Ádám. „Nincs sok ideje a kormánynak, hiszen a karácsonyi szezonban már nem lehet kibocsátani dollárkötvényt. Az elkövetkezendő 1-3 hétben kellene végigvinni a kibocsátást, ha idén szeretnék véghezvinni” – hangsúlyozta.

A Raiffeisen közgazdásza kiemelte, hogy a forint árfolyamának alakulása egy fontos faktor. „A forint árfolyamában nem várunk nagy változást, decemberben 300 lehet az euró/forint” – mondta Keszeg Ádám.

A bank szakértői azzal számolnak, hogy az államadósság lassan csökkenhet a következő időszakban. „Jövőre A növekedés beindulásával mérséklődhet az adósság, az ideinél valamivel magasabb, 2 százalékos körüli infláció mellett” – tette hozzá.

Az államháztartás nettó tartozása (18022 milliárd forint) a GDP 62,2 százalékát tette ki 2013 harmadik negyedévének végén.

Az MNB jelentése szerint 2013 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 262 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül nagymértékben csökkent a jegybanknál elhelyezett betétállomány, miközben növekedtek a vállalatokkal szembeni adókövetelések. A kötelezettségek közül hiteltörlesztés következtében jelentősen csökkent a külföldről felvett hitelek állománya, ezzel párhuzamosan nagyobb mértékű állampapír-kibocsátás is történt.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 69 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül számottevően növekedtek a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, kötelezettségeik terén pedig a vállalatokkal szembeni adótartozások mutattak emelkedést.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 56 milliárd forint volt. Eszközeik közül a folyószámla betétek növekedtek, miközben a háztartásokkal szembeni adójellegű követeléseik csökkentek.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 harmadik negyedévével záruló négy negyedévben a GDP 5,2 százaléka (1506 milliárd forint) volt. 2013 harmadik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (231 milliárd forint) a negyedéves GDP 3,1 százalékát tette ki.

2013 harmadik negyedévében folytatódott a háztartások pénzügyi eszközein belüli átrendeződés. Az előző negyedévekhez hasonlóan a háztartások a készpénz, a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően, miközben tranzakcióból eredően a betétek jelentős mértékben csökkentek. A kötelezettségeken belül a nettó ingatlanhitel-felvétel a harmadik negyedévben tovább csökkent, mind a forint-, mind a devizaalapú hitelek esetében. A fogyasztási hiteleknél a forintalapú nettó hitelfelvétel emelkedett, mely növekedést azonban ellensúlyozta a devizahitelek nagyobb mértékű csökkenése.