Az árfolyamgátba bekerülők hamar ki is kerülhetnek a védőernyő alól

Megszavazta tegnap a parlament az új devizahiteles mentőcsomagot, amely tulajdonképpen az árfolyamgát kiszélesítéséről szól. A jogszabály szerint az árfolyamgátba a jövőben bármelyik adós beléphet, az is, akinek 90 napon túl késedelmes tartozása van, és az is, akinek a hitele a folyósítás idején meghaladta a 20 millió forintot. Az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott módosítók szerint a jövőben kikerülni is nehezebb lesz a védőernyő alól, csak 180 napos késedelem esetén mondhatják fel a bankok a gyűjtőszámlahitel-szerződéseket.

A 20 milliósnál nagyobb tartozású ügyfelek között biztosan vannak olyanok, akiknek jól jön majd az árfolyamgát, kérdés viszont, hogy mennyit segít azokon, akiknek korábban bedőlt a hitelük. Az árfolyamgáttal elérhető mintegy 25 százaléknyi átmeneti törlesztőrészlet-csökkenés, de kedvezményeket a hitelek átstrukturálásával már korábban is elérhettek a nehéz helyzetben lévő ügyfelek a bankoknál. A Magyar Nemzeti Bank adatai viszont azt mutatják, hogy az igazán nehéz helyzetben lévő adósokon a korábbi könnyítések sem segítenek, az átstrukturált deviza lakáshitelek 42, a szabad felhasználású deviza jelzáloghiteleknek pedig a 48 százaléka ismét nem teljesítővé vált. Könnyen lehet tehát, hogy az árfolyamgátba bekerülő nem fizető adósok néhány hónap múlva ki is kerülnek a védőernyő alól.

A törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal fideszes képviselő, úgy tűnik, ezzel is számolt, egy megszavazott módosító indítvánnyal ugyanis azonnal korlátozta az állam készfizető kezességét az árfolyamgátas adósok esetében. A jól teljesítő adósoknál – eredetileg csak ezek kerülhettek be a programba – valószínűleg csak ritkán volt szükség a garancia érvényesítésére. Most viszont, hogy a bedőlt hitelesek is korlátlanul beléphetnek a rendszerbe, az állami garanciát is gyakrabban lehívhatják a bankok.

A garanciát úgy korlátozták az elfogadott javaslatban, hogy a 100 százalékos készfizető kezesség a gyűjtőszámlahitelre csak akkor él, ha a szerződés megkötésekor a fennálló tartozás kevesebb, mint 95 százaléka az ingatlan értéke volt akkor, amikor fedezetként elfogadták a bankok. A jegybank adatai szerint sok hitelszerződés lehet érintett, a deviza lakáshitelek mintegy negyedénél, a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelek 30 százalékánál van most 90 százalék fölött a hitelfedezeti arány. Nem járna emellett állami garancia a gyűjtőszámlahitelek azon részére sem, amelyből az árfolyamgátba lépők hiteleinek hátralékos részét finanszírozták a bankok, ez utóbbi egyébként egy több hónapja nem fizető adós esetében milliós nagyságrendű tétel lehet.

Ha ugyanis túl sokat engednek, azzal arra biztathatják az ügyfeleiket, hogy nem fizessék a kölcsönüket. Emellett ha egy problémás ügyfél gyorsan kikerül az árfolyamgátból, akkor a gyűjtőszámláján valószínűleg olyan kevés tartozás halmozódik fel, ami miatt lehet, hogy nem is érdemes erőltetni az állami garanciát. A bankszövetség mindenesetre csak annyit reagált az elfogadott törvényjavaslatra, hogy „a bankszektor a parlament mai döntését a jogszabályoknak megfelelően, további komoly terheket vállalva hajtja végre”.

Ha ugyanis túl sokat engednek, azzal arra biztathatják az ügyfeleiket, hogy nem fizessék a kölcsönüket. Emellett ha egy problémás ügyfél gyorsan kikerül az árfolyamgátból, akkor a gyűjtőszámláján valószínűleg olyan kevés tartozás halmozódik fel, ami miatt lehet, hogy nem is érdemes erőltetni az állami garanciát. A bankszövetség mindenesetre csak annyit reagált az elfogadott törvényjavaslatra, hogy „a bankszektor a parlament mai döntését a jogszabályoknak megfelelően, további komoly terheket vállalva hajtja végre”. -->