Kína húzza a világ borpiacát

Kevés a világ bortermelése a globális fogyasztáshoz képest, emiatt pedig az árak is emelkedhetnek a világ borpiacán – figyelmeztet a Morgan Stanley friss elemzésében. A tanulmány szerint négy évtizede nem volt ekkora a hiány a borpiacon, mint most. Tavaly 300 millió láda borral volt kevesebb a kínálat a keresletnél, ezzel párhuzamosan az éves termelés is jelentősen csökkent. A Morgan Stanley rámutat: a globális bortermelés 2004 óta zuhan, egy évtizede még a kínálat 600 millió ládával meghaladta a keresletet.

A globális igény csakugyan adott: a Távol-Keleten, különösen Kínában jelentős az elmúlt évtizedek növekvő igénye a borra. Kínában évente nagyjából 10 milliónyival nő az a középosztály, amely egyre inkább keresi a jó minőségű, feldolgozott, és európai stílusú élelmiszereket, italokat. Az igény mögött a nyugati életforma népszerűsége is meghúzódik. A kínai feltörekvők ugyanis nem csak egyre fizetőképesebbé válnak, a minőség és az ár mellett a divat is mozgatja a vásárlók döntéseit. Nem jelent ez alól kivételt a bor sem.

„A kínai borfogyasztás drámai módon nő, a keleti országba irányuló borimport mértéke mára eléri a négymillió hektolitert, ami óriási mennyiség” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „jelentős tartalékok vannak még az amerikai keresletben is, az USA jelentős vevőnek számít ugyan, ám az egy főre jutó borfogyasztása nem éri el a tíz litert évente. Ez összehasonlítva a csaknem ötven literes francia és olasz borfogyasztással meglehetősen kevés, a további növekedésben tehát vannak tartalékok” – fogalmazott Raskó, aki szerint ezt a bővülést a borfogyasztás tengerentúli divatja is támogatja.

Raskó szerint ha a világ borpiacán a kereslet lesz tartósan döntő, akkor az Európai Unió felhagyhat a bortermő területek megszüntetését támogató gyakorlatával, sőt, adott esetben ösztönzőt is vezethet be a jövőben a bortermelésre. „Szőlőtelepítésre alkalmas új terület bőven van, és a klímaváltozás nyomán újabb és újabb területeken is lehet bortermeléssel próbálkozni. Anglia déli részén például ma már szőlőtelepítés zajlik, korábban ezen a vidéken ez nem vezetett volna eredményre” – fogalmazott.

Európában tavaly az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal esett vissza a termelés a 2004-hez viszonyítva pedig 25 százalékkal volt kisebb a termelés, és idehaza is tavaly egymillió hektoliter körül volt az éves deficit. A globális kereslet növekedéséből így az újvilági területek húzzák a legtöbb hasznot. Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővült az Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Afrika, valamint Argentína és Chile bortermelése. Chile lassan az egyik legjelentősebb szereplővé válik a világ borpiacán. A dél-amerikai ország bortermelése húsz év alatt megháromszorozódott, kivitele pedig a tízszeresére nőtt. Chile borexportjának értéke mára megközelítette a kétmilliárd dollárt.

Magyarország sem kivétel
Tavaly Magyarországon 1,9 millió hektoliter bor termett, ez a mennyiség a hazai fogyasztást sem éri el, hiszen az 2,3 millió hektoliter körül alakul évente. A korábbi szintén félmillió hektoliternyi exportárualap is hiányzott.
A tavaly tavaszi fagy és a nyári aszály a minőségre nem volt rossz hatással, de a mennyiséget jelentősen csökkentette. Kiemelkedő teljesítményt ugyanakkor nem hozott a 2012-es évjárat. Bár az idei év nem alakult ennyire tragikusan, 2013-ban sem lesz elegendő bor a trend megfordításához. Idén hozzávetőleg 10–15 százalékkal kevesebb bor lesz országosan egy átlagos évvel összevetve. A magyar bortermelés összességében a szokásosnál jóval kevesebb volt az elmúlt néhány évben, ezért hazánkban is egyre fokozódik az import – döntően olasz, kisebb részben ausztrál, afrikai, és amerikai – borok jelenléte.