Tisztáznivalók maradtak az adótörvényekben

– Jövő márciustól ismét 3 millió forint lesz a kft.-k minimális jegyzett tőkéje. Hogyan érintheti ez a hazai vállalkozásokat?
Borsy János Mátyás, a Mazarsszal együttműködő Borsy Ügyvédi Iroda vezetője: – Amikor 500 ezer forintra csökkentették a minimális jegyzett tőkét 2006-ban, nagyon sokan választották a kft formát a bt helyett. Ezek a cégek többnyire nem tőkeerősek, nehéz lesz nekik a 2,5 milliós extra tőkét előteremteni még akkor is, ha erre lesz két évük. Lehet persze pénz nélkül, apporttal vagy már meglévő tagi hitelből történő konverzióval is tőkét emelni, de így is sokaknak nehézséget okozhat ez a változás. Főleg, hogy ha jövő március 16. után bármilyen változás lesz a cég életében, például változik a székhely vagy az ügyvezető, a türelmi idő eltűnik, és azonnal végre kell hajtani a tőkeemelést.
Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere: – Ha volt a korábbi években felhalmozott eredménytartalék, abból is lehet tőkét emelni. A kis cégek többsége viszont ki szokta fizetni az eredményt osztalékként az év végén, így eredménytartaléka nincs.

– Milyen egyéb változások vannak még, amelyek a társaság vagyonát érinthetik?
Sz. S.: – A válság során sok cégnek megingott a pénzügyi helyzete, ezt a tőkeemelés mellett pótbefizetéssel is helyre lehet állítani. Ezt másképpen alárendelt kölcsöntőkének nevezzük. Maga a juttatás azonban mégis egy hitel, amit vissza kell adni, ha a cég nyereségessé válik, és már nincs szüksége a pénzre. Korábban ezt a juttatást csak készpénzben lehetett teljesíteni, márciustól viszont már nem pénzbeli vagyoni juttatás is lehet a pótbefizetés, csak úgy, mint az apport.
B. J. M.: – Illeték és adó szempontból viszont problémák lehetnek, ha illetékköteles vagyontárgyat adnak át ilyen módon, például ingatlant vagy gépjárművet. Az illetéktörvényben ugyanis eddig nem kezelték ezeket az ideiglenes vagyonátruházásokat, így aki jelenleg egy ingatlant ad át pótbefizetésként egy nehéz helyzetben lévő cégnek, most kétszer is kifizetheti az illetéket, egyszer akkor, amikor átadja, egyszer pedig akkor, amikor visszakerül hozzá. Egy milliárdos értékű ipari ingatlan esetében itt hatalmas köztehermennyiségről lehet szó. Mi azt tartanánk jónak, ha az ilyen esetekben felfüggesztenék néhány évre az illetékfizetési kötelezettséget. Hasonló megoldást alkalmaz a jog például az építési telkek esetében, amelyeknél csak akkor kell megfizetni az illetéket, ha négy éven belül nem építik be a területet.
Sz. S.: – Sokszor előfordul, hogy a visszaadott gépjármű, ingatlan vagy más eszköz értéke már nem ugyanaz a visszavételkor, mint az átadáskor. Épp ezért tisztázni kellene, hogy az esetleges értékcsökkenés vagy -növekedés pontosan kinél és hogyan jelenjék meg a könyvekben. Szintén tisztázni kellene, hogy egy ideiglenesen átadott termék, árukészlet, amit esetleg nem azonos formában kap vissza a pótbefizető, minek számítson? Ha ilyenkor termékértékesítésként kell ezt a juttatást elkönyvelni, akkor áfa-kötelessé válhat, de viselkedhet úgy is, mint az apport, ami bizonyos esetekben áfamentes. Egyelőre ezek a kérdések nincsenek tisztázva és összehangolva a jogszabályokban.

– A bizalmi vagyonkezelés is egy újdonság a polgári jogban. Erről mit kell tudni?
B. J. M.: – A trust néven is emlegetett bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy ha valaki nem kívánja saját maga kezelni a vagyonát, átadhatja egy cégnek, amely elvégzi ezt a feladatot, miközben a kezelő, korlátozottan ugyan, de tulajdonjogot is szerez a vagyon fölött. A vagyont eközben egy harmadik fél, a kedvezményezett javára kezeli, aki egyébként maga a vagyonátadó is lehet. Fontos kitétel, hogy a bizalmi vagyonkezelő vagyonán belül külön jelenik meg a kezelésbe átvett vagyon, így a vagyonkezelő ellen indult végrehajtások a kezelésében lévő vagyont nem érinthetik, ugyanakkor az átadót érintő végrehajtások alól is mentesül ez a vagyontömeg. A vagyon adózása viszont kérdéses.
Sz. S.: – Adómentesnek nem gondoljuk, hiszen jövedelem keletkezik a vagyon forgatásából, de nem világos, kinek kell megfizetni a közterhet. A világban eltérő a gyakorlat, van, ahol az átadó, van, ahol a vagyonkezelő, és olyan ország is van, ahol a kedvezményezett adózik. Az viszont mindenhol jellemző, hogy az adózása kedvezőbb, mint a sima vállalkozásoké. Magyarországon viszont, ha a kedvezményezettnek kell adóznia magánszemélyként a bizalmi vagyonkezelésben keletkezett vagyon után, akkor jelenleg a keletkezett jövedelme úgynevezett egyéb jövedelemnek minősül, ami a legmagasabb személyi jövedelemadó-kulccsal adózik, és 27 százalékos eho is terheli. Ebben az esetben viszont egyáltalán nem éri meg bizalmi vagyonkezelésbe átadni a vagyont. Az elmondottak alapján biztosak vagyunk abban, hogy a Ptk hatálybalépését megelőzően az adó- és számviteli jogszabályokban még jelentős harmonizáció várható.