késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A szakadék szélén Argentína
A szerdai aukció is jelezte, nagyon nagy bajok vannak Argentínában. A dél-amerikai országban, amely pár éve még büszke volt arra, hogy unortodox gazdaságpolitikája eredményesnek bizonyult, a tavaly a második negyedévben még 8 százalék feletti növekedés az év végére 2,5 százalékra apadt, és erre az évre is mindössze 2,8-cal számolnak. Ráadásul az argentin hivatalos statisztikáknak nehéz hinni, amire a Nemzetközi Valutaalap már egy évvel ezelőtt is felhívta a figyelmet. Az IMF szemét leginkább az inflációval kapcsolatos adatok szúrják: amíg a Buenos Aires-i vezetés 11 százalékról beszél, a pénzromlás a valóságban 30 százalék körül van.
A valóság felismerésének jele volt, hogy a múlt héten felhagyott a pesót segítő intervencióval a jegybank, ami a pénz árfolyamának villámgyors zuhanásához vezetett. A válság megoldásának azonban aligha lehetne nevezni azt, hogy csaknem 15 százalékot veszített értékéből a deviza.
A kormány persze továbbra is unortodox módszerekkel igyekszik úrrá lenni a helyzeten. Axel Kicillof gazdasági miniszter szerdán arról egyezett meg az üzleti vezetőkkel, hogy a peso értékvesztése ellenére nem emelik áraikat. „Annak, hogy egy idegen deviza ára fel vagy le mozog, még nem kell feltétlenül megjelenni minden árban. A vámokat, az adókat és a fizetéseket nem dollárban fizetik” - idézte az AP a politikust, aki azt kérte a nagy ipari cégektől, hogy áraikat fagyasszák be a január 21-i, vagyis a leértékelődést megelőző szinten.
Ennél nagyobb meglepetést keltett az a bejelentés, hogy az argentin magánszemélyek mostantól legálisan válthatják dollárra pénzüket, pontosabban havi fizetésük ötödének megfelelő összeget. Ezt sokan eddig is megtették, hiszen az amerikai valuta jóval értékállóbb a helyinél, ám mivel ez csak illegálisan volt lehetséges, a feketepiacon ezt a hivatalos, 8 pesós árfolyam több mint másfélszereséért. A kiskapukat kereső argentinok helyzetét azzal nehezítette tovább Buenos Aires, hogy komoly – 20, később 35 százalékos – adóval büntették a hitelkártyák külföldi felhasználását. A könnyítésekkel együtt most 20 százalékos büntetővámot vezettek be a pénzváltásra, az internetes – vagyis reális árfolyamon történő – vásárlásokat pedig 50 százalékos adó terheli.
Az intézkedések értelmét ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy a valutakorlátozások 18 hónappal ezelőtti bevezetése óta 47 milliárd dollárról alig 30 milliárdra apadt a valutatartalék, ami hétéves mélypont – miközben becslések szerint a matracok alatt és a külföldi betétekben 160 milliárd dollárt őriznek az argentinok. Ugyanígy a peso leértékelése is legfeljebb enyhítheti a feszültséget – amely a thai kormányválsággal és a török bizonytalanságokkal együtt kiterjedt a feltörekvő világ piacaira is. Mint a Moody’s egy elemzője a Bloombergnek kiemelte: nem sokat segít a 2001-es államcsőd óta a szakadék szélén táncoló országon, mivel nem világos, milyen politikai eszközökkel igyekszik a kormány erősíteni a piaci bizalmat, megakadályozni a tőkekiáramlást és letörni az inflációt.
Ebből a szemszögből a váratlan lazítás leginkább rögtönzésnek tűnik, nem véletlenül: miközben Argentína helyzete rendkívül bizonytalan, az ország éléről hiányzik egy erős kezű vezető. Sőt, egyáltalán bármilyen vezető. Christina Fernandez de Kirchner elnök hónapok óta inkább nincs, mint van. Miután tavaly ősszel egy agyi vérrög eltávolítása miatt hetekre betegszabadságra – és egy választási kampány kihagyására – kényszerült, az elmúlt hetekben is eltűnt a nyilvánosság elől. A 60 éves politikusnő legutóbb csaknem másfél hónap után, épp a valutaválság előtti napon jelent meg, majd el is utazott Havannába a Latin-Amerika és a Karibi-térség államainak csúcstalálkozójára.
Az elnöknő a héten már aktívabb volt: kedden a bankokat bíráló megjegyzést jelent meg Twitter oldalán. A hitelintézeteket azzal vádolta, hogy ők okozták a feltörekvő piacokon az elmúlt napokban tapasztalt turbulenciákat azzal, hogy „spekulációs nyomást gyakorolnak az országok devizái ellen”.
Balos rocksztár a megmentő?
A megoldás kulcsa Argentína nemrég kinevezett gazdasági miniszterének a kezében van – legalábbis ott kellene, hogy legyen. Axel Kicillof, aki ránézésre inkább emlékeztet egy kisvárosi rockandroll-zenekar frontemberére, mint egy negyvenmilliós ország óriási befolyással bíró politikusára közgazdászként az állam szerepvállalásának erősítését vallja, fiatalként pedig a kapitalista berendezkedést bíráló gondolataival tűnt ki – emlékeztet a The New York Times róla szóló portréjában.Karrierje 2012-ben kezdett felívelni, amikor levezényelte az YPF olajcég visszavásárlását a Repsoltól. Ekkor kapta csúfnevét is: azért keresztelték el Excelnek, mert annyi adatot kért ki az általa vizsgált cégektől.
A 42 éves politikus a munkájával és személyével kapcsolatos kritikákat úgy veri vissza, hogy az ellene szóló támadások az ország pénzügyi rendszerét is alááshatják, annál is inkább, mivel a bírálatok önmagukat beteljesítő jóslatként pszichózist idéznek elő a befektetők körében. Kicillof egy pszichiáter és egy pszichológus gyermekeként nőtt fel.
Karrierje 2012-ben kezdett felívelni, amikor levezényelte az YPF olajcég visszavásárlását a Repsoltól. Ekkor kapta csúfnevét is: azért keresztelték el Excelnek, mert annyi adatot kért ki az általa vizsgált cégektől.
A 42 éves politikus a munkájával és személyével kapcsolatos kritikákat úgy veri vissza, hogy az ellene szóló támadások az ország pénzügyi rendszerét is alááshatják, annál is inkább, mivel a bírálatok önmagukat beteljesítő jóslatként pszichózist idéznek elő a befektetők körében. Kicillof egy pszichiáter és egy pszichológus gyermekeként nőtt fel. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.