A válság kirobbanása óta nem volt ekkora növekedés Magyarországon

A negyedik egymást követő hónapban is 2 százalék feletti bővülésről tanúskodik a Gyorsulásai Irányadó. A Világgazdaság mutatószáma az év első hónapában 2,19 százalékkal növekedett éves összehasonlításban, és arra utal, hogy a gazdaság bővülése nem tört meg az idei év kezdetén.

A havi index 0,37 százalékos emelkedése – ami hat éve nem látott növekedést jelent – annak köszönhető, hogy a GYIA tíz részindexéből kilenc felfelé húzta a mutatót. Egyetlen makrogazdasági alindex csökkentette a GYIA-t.

A reálkamat csökkent, a pénzkínálat reálértéke jelentősen növekedett – ebben szerepet játszhat a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása –, az Ifo-index javult, miközben a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéke is emelkedett. Az ötödik pénzügyi részindex, a rövid és a hosszú lejáratú kötvényhozamok közötti különbség mérséklődött, ami szintén kedvezően hatott a GYIA-ra.
A makrogazdasági alindexek közül a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztási hitelek állományának növekedése, valamint a munkakeresés állagos időtartamának csökkenése – 19,4 hónapról 19,1-re – egyaránt felfelé húzta a mutatószámot. Az ipari termelés volumenindexének növekedése is kedvezően hatott, ugyanakkor az ipari rendelésállomány visszaesett, ami nem segítette a GYIA-t.

Ha a trend nem törik meg, akkor várhatóan a következő hónapokban is érzékelhető növekedést mutat majd a magyar gazdaság. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a januárihoz hasonló mértékű havi bővülés tartós marad, hiszen az ebből adódó magasabb éves index nem támasztható alá a gazdasági fundamentumokkal.

Idén a gazdasági növekedéshez érdemben hozzájárulhat a fogyasztás és a beruházások növekedése is. A fogyasztást az emelkedő reálbérek segítik, a beruházásokat pedig a stabilizálódó kereslet mellett az MNB hitelprogramja is táplálhatja valamelyest. Az ipari termelés is érdemben hozzájárulhat a növekedéshez, ami leginkább az autóexport felfutásának köszönhető.

Összességében úgy tűnik, hogy a növekedés gyorsulhat a tavalyihoz képest, ám egyes tényezők arra utalnak, hogy a bővülés még törékeny, a különböző ágazatok és szektorok növekedésének szerkezete egyelőre nem teljesen egészséges. Az autógyártás növekedése közben a többi iparág gyengélkedik; a rezsicsökkentés javítja a háztartások helyzetét, miközben nem segíti a befektetői megítélést; a beruházásoknak némi lendületet adhat a hitelprogram, ám ennek potenciális költségei is vannak.

A következő hónapok meghatározó momentuma lehet a kilábalásra nézve is, hogy a hazai eszközök mennyire válnak kiszolgáltatottá – és ez befolyásolja-e a gazdaságpolitikai tisztségviselők döntéseit, a háztartások és a vállalatok magatartását –, ha a feltörekvő piaci környezet nem javul.

Mindent egybevetve várhatóan a magyar gazdaság lendülete fennmaradhat a következő hónapokban is, ami a tavalyi 1 százalék körüli bővülésnél nagyobb növekedést valószínűsít az idei évre. Ugyanakkor a gazdaság potenciális növekedési üteme visszafogott. Az OECD jelentése szerint 2008 után a magyar potenciális bővülés 0-0,5 százalék között volt. Idén 0,6, jövőre 1,1 százalék körüli potenciális növekedést lát a szervezet.

Így készül a Gyorsulási Irányadó

A gyorsulási irányadó nemzetközi módszereken alapuló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról.