Fejüket verik a falba a nem eladósodott polgármesterek

„Többen a fejüket verik a falba annak a 22 városnak a vezetőiből az adósságkonszolidáció kapcsán, amelyek egyáltalán nem adósodtak el” – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő közölte: ezek a települések meghúzták költségeiket, többször is mindent átszerveztek, hogy beleférjenek költségvetéseikbe, pedig most nekik is jól jönne, ha átvállalnák tőlük a mintegy 200-300 millió forintos adósságot.

Február 28-ig zárul le az adósságkonszolidáció újabb köre, amelyben a 278, ötezer főnél népesebb település megmaradt mintegy 430 milliárdos adósságot is átvállalja az állam. Az önkormányzatoknak januárban kell adatot szolgáltatniuk adósságelemeikről. A korábbi átvállalásokkal együtt összesen 1304 milliárd forintot konszolidált az állam. Schmidt Jenő szerint a központi büdzsének a konszolidáció a törlesztő részletekkel, a kamatokkal 8-10 évre évente mintegy 100 milliárdos költséget jelent.

Nemrég közölték, hogy Budapest agglomerációjában Gyál 1,35 milliárd, Pécel 1,9 milliárd, Vecsés 853 millió, Gyömrő 454 millió, Maglód 445 millió, míg Üllő 365 millió forint adósságtól szabadul meg. Salgótarján idén 1,1 milliárd, Kecskemét 6,9 milliárd, Zalaegerszeg 965 millió forint, Veszprém 2,2 milliárd, Veszprém 2,2 milliárd forintnyi tartozástól mentesül. Komárom-Esztergom megye településeitől februárig 20,5 milliárdot, Csongrád megyében 30 milliárdot vállalnak át.

Navracsics Tibor tegnap Baján járt az adósságkonszolidáció kapcsán, ahol a település 3,2 milliárd forintnyi maradék adósságát vállalja át az állam. A közigazgatási és igazságügyi miniszter korábban azt mondta: az önkormányzatok többségénél nem felelőtlenségük, hanem ellenkezőleg, felelős magatartásuk miatt adósodtak el, mivel növekvő feladataikhoz nem kaptak elég forrást.

Schmidt Jenő szükségtelennek tartja az adósságkonszolidáció újabb körét, amelynek nincs gazdasági racionalitása. A TÖOSZ elnöke szerint az állami átvállalások korábbi körei szükségesek voltak, mivel akkor a forráshiány miatt a működésre fordított hiteleket konszolidálták, amelynek mértéke elérte a 800 milliárdot. Most főként olyan települések adósságát vállalják át, ahol jelentős adóbevételek vannak. Az átvállalás újabb versenyelőnyt jelent számukra, Budapesten például a bruttó hazai termék 80 százalékát termelik meg. Több település saját erős beruházásokat végzett hitelekből, amelyek soha sem térültek meg.

A TÖOSZ elnöke attól tart, hogy a következő években újra termelődhet az adósság, mivel az újabb konszolidációban érintett települések nem hajtanak végre költségcsökkentést. Egy tavaly év végi kormányrendeletben egyes városok külön támogatásokat kaptak (akár 1-1,5 milliárdot is), hogy kifizessék szállítói kötelezettségeiket, folyószámlahiteleiket. Schmidt szerint, ahol nincs jelentős adóbevétel (mintegy 2800 településen), ott továbbra is baj lehet a finanszírozással.