Így húzta meg, majd engedte ki a nadrágszíjat a kormány tavaly

Tavaly 929,2 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya, ami a többször módosított deficitcél 82,6 százaléka, ugyanakkor magasabb az eredeti, 841,8 milliárdos deficittervén. Ám a legfontosabb az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az eredményszemléletű hiány a GDP 3 százaléka alatt maradt tavaly. Banai Péter, az NGM helyettes államtitkára arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az európai uniós módszertan szerinti hiány mértékére előzetes számításaink szerint a GDP 2,3-2,7 százaléka körül alakult tavaly. „A takarékszövetkezeti forrásjuttatás elszámolásáról az unió statisztikai szervével még nem záródtak le az egyeztetések” – fejtette ki. A hivatalos tényadatot március 31-én közlik a magyar szervek az Eurostattal – tette hozzá.

Az NGM közleménye szerint az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták a 2013. évet.

Kifejtették, hogy a tavalyi költségvetési évet két folyamat határozta meg. Az év első felében Magyarország ellen még túlzott deficit eljárás folyt. A gazdasági tárca közleménye szerint „az eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal – noha nem értett egyet az Európai Bizottság makrogazdasági előrejelzéseivel – az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Ezen intézkedések két meghatározó eleme az állami működési kiadások csökkentése (például zárolás) és a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel-elmaradás pótlása volt. Az év második felében – a túlzott deficit eljárás lezárása után és az az egyre kedvezőbb makrogazdasági adatok alapján – az állam takarékos működése mellett sor kerülhetett több új kiadási tétel teljesítésére (például pedagógus-béremelés, felsőoktatási támogatások növelése, új EU Önerő Alap létrehozása, egészségügyi intézmények plusz-támogatása), illetve a zárolások és az egyenleg-javítások célzott mérséklésére”.

Banai Péter a Világgazdaság kérdése kifejtette: az Európai Bizottság 2013. május 3-án tette közé az úgynevezett tavaszi makrogazdasági előrejelzését. „A dokumentumban a Bizottság a Kormány hivatalos számításaitól jelentősen eltérő magyarországi feltételezésekkel élt – a 2013-as gazdasági növekedés mértékét 0,2 százalékos szinten, a kormányzati szektor hiányát 2013-ban a GDP 3 százalékon, a 2014-es hiányt 3,3 százalékos szinten várta. Noha a Kormány ezekkel a feltételezésekkel nem értett egyet, a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében döntött az államháztartási egyenleg javítását célzó, döntően az állam működési kiadásainak csökkentését és a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel növelését célzó intézkedésekről. Az intézkedések értelemszerűen javították a 2013-as államháztartási egyenleget, egyúttal – a kedvezőbb makrogazdasági folyamatok mellett – lehetővé tették az eredeti költségvetési törvényben még nem szereplő kiadások teljesítését” – írta Banai.

Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege így összességében jóval kedvezőbben alakult a módosított - 1125,2 milliárdos - törvényi előirányzathoz képest a 2013. évre eredetileg tervezettnél feltehetően magasabb gazdasági növekedés és alacsonyabb infláció mellett – olvasható az NGM közleményében.