Lótartás: ki marad nyeregben?

Visszavonatná a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lovas tevékenységről szóló, szeptember 1-jén hatályba lépett rendeletét Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Budai ma tárgyal a magyar lovassport képviselőivel és a társtárcákkal. Az egyeztetés célja az is, hogy a hatályos NGM-rendelet visszavonása esetén szükséges rendelkezések kidolgozásáról alakítsanak ki közös álláspontot.

Az államtitkár korában arról tájékoztatott, hogy az NGM-rendelet visszavonásáról szóló levelet még a múlt év végén elküldte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. Emlékeztetett: a szakmai körök véleménye szerint a rendelet várható hatása ellentétes a Nemzeti Lovas Program által megfogalmazottakkal.

A hazai lovas társadalomban vitákat kiváltott jogszabály kimondja, hogy a lovas szolgáltatóhelyeken legalább öt, legalább négyéves lovat kell tartani, amelyek alkalmasak a lovardában meghirdetett feladatok ellátására. Az alkalmasságot a rendelet a származáshoz is köti: a nullás sütésű, azaz igazolatlan származású lovakat egyáltalán nem lehetne hasznosítani. Egyes félelmek szerint a hirtelen hasznavehetetlenné vált lovakat vágóhídra küldenék.

A rendelet a lovas szolgáltatás nyújtását, így például a lovagoltatást, az ezzel kapcsolatos oktatást, fogathajtást, bemutatót megfelelő képesítéshez is köti, bizonyos előírások pedig a hazai lovardák infrastruktúráját igyekeznek javítani. A legtöbb vitát azonban a származás megkövetelése váltotta ki. Az igazolatlan származású lovak turisztikai felhasználásának tilalma a tiltakozók szerint veszélybe sodorná a kisebb lovardák további működését is.

„A jelenlegi szabályozás értelmében egy ismeretlen származású lóval adott esetben világversenyekre is lehet menni, de egy osztrák vendéget nem lehetne felültetni rá” – érzékelteti a rendeletből adódó ellentmondásokat Szilvássy Levente állatorvos. Az Ausztriában és Magyarországon döntően lovakkal foglalkozó szakember szerint a tisztázatlan származású lovak között vannak nyilvánvalóan selejtek is, ám tehetséges, jól használható és képezhető lovak is akadnak ebben a körben. „A ló képzettségi foka, nem egyértelműen függ a származásától” – tette hozzá.

Szilvássy Levente ugyanakkor hozzátette: tény, hogy a jelenlegi tenyésztési szabályokat sokan nem tartják be, és teljesítményvizsgálat nélkül fedeztetnek lovakat. A megfelelő minősítés viszont hozzájárulna ahhoz, hogy genetikai hibákat, fertőzéseket hordozó állatok ne szaporodhassanak.

„Turisztikailag, a szolgáltatás szempontból valóban nincs túl sok jelentősége annak, hogy az igénybe vett ló milyen származással bír, az azonban proléma, hogy sokan a tenyésztési rendszert kikerülve szaporítják a lovakat” – fejtette ki lapunknak Ruppert Annamária is. A Babarcszőlősi Lovasudvar vezetője szerint nem a turizmus, hanem a hazai lóállomány szempontjából lenne fontos az okszerű tenyésztés erősítése.