Még virul az etnobiznisz

Kipostázták több mint 4 millió háztartásnak a nemzetiségi regisztrációs kérelem nyomtatványait. Ezen lehet nyilatkozni arról, hogy a választó melyik 13 elismert nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Magyarországon mintegy 2400 nemzetiségi önkormányzat működik, az Állami Számvevőszék egyes több esetében gazdálkodási hiányosságokat tárt fel. Például határidőn túl fogadták el a költségvetési, zárszámadási határozatokat, elmulasztották az elszámolási kötelezettséget, jogosulatlanul, nem szabályszerűen használtak fel támogatást.

Tagadhatatlanul létezik az etnobiznisz jelensége, sokan, bár nem is nemzetiségiek, az intézményeket és az általuk felhasználható közpénzeket rendeltetésüktől eltérően saját céljaikra próbálják használni – közölte korábban a nemzetiségi ombudsmanhelyettes. Szalayné Sándor Erzsébet szerint az új szabályok előrelépést hozhatnak a jelenség visszaszorításában, de még nem oldódott meg minden probléma. A jövőben csak ott működhetnek majd nemzetiségi önkormányzatok, ahol legalább 30-an az adott kisebbséghez tartozónak vallották magukat a népszámláláskor.

„A nemzetiségi törvény gyengeségei miatt létre lehet hozni olyan áltestületeket is, amelyek hasonlóan vannak finanszírozva, mint egy valós nemzetiségi önkormányzat” – mondta lapunknak a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának (MROÖ) elnöke. Kreszta Traján szerint etikátlan, hogy jogosulatlanul használnak fel a nem létező román közösségek önkormányzatai állami támogatásokat. Így azoktól vonhatnak el forrásokat, amelyek intézményeket tartanak fenn, egyházi és kulturális rendezvényeik vannak értékeik megőrzésére.

Korábban Magyarországon mintegy 8000-en vallották magukat románnak, 2011-ben 35641-en. A hazai románságban is vita van arról, hogy az őshonos románok mellett mennyire tekintsék nemzetiségnek azokat, akik az utóbbi években érkeztek Romániából.

Budapesten (ahol 17-18 román nemzetiségi önkormányzat van) és Pest megyében sokan románnak tartják magukat, de nincsenek román nyelvű oktatási intézmények a környéken, mint például Békésben, vagy Hajdú-Biharban. Borsod-Abaúj-Zemplénben több román nemzetiségű önkormányzat van, akiknek nincs köze a magyarországi románsághoz, több olyan megyében is lehetne most már testületet felállítani, ahol korábban nem működött ilyen. Kreszta szerint kérdéses, hogy egyes testületek intézmények hiányában mire költik el az államtól kapott pénzt, bár egyesek ezt ügyesen le tudják „papírozni”. Egy ilyen önkormányzat a kiegészítő támogatásokkal együtt akár egymillió forinthoz is hozzájuthat. Pályázatokon is indulhatnak, elvéve a lehetőséget a valós tevékenységet végzőktől.

Az még kérdéses, hogy januárban hányan regisztrálják magukat majd román nemzetiségűként. Az MROÖ elnöke úgy véli, hogy nem tudják elérni majd a 20 ezer fő körüli küszöböt, hogy teljes jogú parlamenti képviselőjük legyen, szószólójuk viszont képviselheti majd érdekeit.

Kipótolja az állam a forráshiányt

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának (MROÖ) 7 oktatási intézménye van, mintegy 1000 gyermekkel és 200 pedagógussal. A nemzetiségi önkormányzatokhoz kerülő iskolák ugyanolyan támogatást kapnak, mint az egyházi intézmények. Az MROÖ iskolái az államtól 871,3 millió forintot kapnak működésre, de a zömében kis iskolák forráshiányosak. Az oktatási államtitkárságtól ígéretet kaptak, hogy hamarosan aláírnak egy megállapodást a forráspótlásról.