Óvatos optimizmussal tekint a jövőbe Brüsszel

Idén és jövőre is 2,1 százalékos növekedéssel számol Magyarországon az Európai Bizottság – derül ki a szervezet most publikált téli gazdasági előrejelzéséből. A növekedés motorja a belső kereslet erősödése lehet, akárcsak az Európai Unióban, a nettó export ugyanakkor minimális mértékben negatívan befolyásolja a GDP alakulását. A növekedés korlátozottan jár a foglalkoztatás bővülésével: ezen a téren a bizottság idén és jövőre is 0,6 százalékos növekedéssel számol.

Gyükeri Mercédesz - Brüsszel

2014.02.25, 15:00

Attól egyelőre nem kell tartania hazánknak, hogy visszakerül a túlzottdeficit-eljárás alá: a prognózis erre az évre éppen a határértéket jelentő 3 százalékos államháztartási hiánnyal számol, amely jövőre is csak kis mértékben, 2,9 százalékra csökken a jelentés szerint.

Stagnálással számolnak az államadósság esetében is: a tavalyi 77,8 százalékos szint után idén 79,1 százalékra nőhet, jövőre pedig minimális csökkenéssel, az év végére 78,9 százalékos szinttel számolnak Brüsszelben.

Az infláció a prognózis szerint a történelmi mélységekből a rezsicsökkentés bázishatásának elmúlásával gyorsan visszaugorhat a jegybank céljának tekintett 3 százalékos szint közelébe: amíg erre az évre 1,2 százalékos pénzromlással számolnak, jövőre már 2,8 százalékkal.

A prognózis strasbourg-i bemutatóján Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnöke is óvatosan optimista hangot ütött meg. A finn politikus kiemelte: az Európai Unió egészében és az euróövezetben is egyre jobbak a kilátások. Mint fogalmazott: a kilábalás teret nyer, ám a valódi fellendülés 2015-től indulhat meg. Jó hírként említette, hogy a gazdasági aktivitás nem csak az euróövezet központi országaiban, de a jóval sérülékenyebb periférián is növekedésnek indult. Ez akkor is kedvező fejlemény, ha a reálgazdaságban egyelőre nincs sok jele a fellendülésnek: a munkanélküliség még mindig problémát okoz, a hitelezés is óvatosan bővül.

Rehn szerint a kilábalást a belső kereslet növekedésén túl az exportpiacok, illetve az exportágazatok erősödése is támogatja. Fontos szerepe van ebben olyan piacoknak, mint az Egyesült Államok vagy a feltörekvő országok.

Az egész Európára jellemző alacsony infláció Rehn szerint kedvező a fogyasztás erősödése szempontjából, ám ha elhúzódik, az nehezítheti a fiskális konszolidáció folyamatát. Európai szinten a szigor tovább folytatódhat: 2014-ben a bizottság 2,7 százalékos átlagos deficittel számol az EU egészére, míg az euróövezetben ez a szint 2,6 százalékra csökkenhet. Az államadósság azonban távol van még az elvárt, 60 százalékos szinttől: a 28 tagország átlagában csaknem 90 százalékos lehet, míg az euróövezetben ennél is magasabb, eléri a 96 százalékot.