Szerényen folytatódott a gazdasági növekedés

Februárban 1,87 százalékos növekedésről tanúskodik a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA). Az év második hónapjában nem bővült gyorsabban tovább a magyar gazdaság, ugyanakkor fennmaradt a 2 százalék körüli növekedés. A havi index sem mutat érdemi bővülést, hiszen mindössze 0,06 százalékkal nőtt az mutató. A GYIA tíz részindexe közül négy csökkentette, míg hat növelte a februári indexet. A pénzügyi indikátorok kedvezőbb, míg a makrogazdaságiak inkább negatív képet mutatnak.

Az öt pénzügyi indexből négy növelte és egy rontotta a főindexet. Egyedül a reálkamat növekedése húzta lefelé a GYIA-t. A pénzkínálat reálértékének növekedése – amit nagyrészt az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP) okozhat –, az Info-index javulása, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének reálértéken számított emelkedése, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség mérséklődése segítette a GYIA-t.

Az öt makrogazdasági részindex közül kettő javította, míg három rontotta a GYIA-t. A reálkeresetek növekedése és a munkakeresés átlagos időtartamának mérsékelt csökkenése – 19,7 hónnapról 19,5 hónapra – pozitívan hatott. A fogyasztási hitelek állományának zsugorodása, az ipari termelés volumenindexének csökkenése, valamint az ipari rendelésállomány esése lefelé húzta a mutatót.

A GYIA összességében vegyes képet mutat a gazdaság teljesítményéről: a 2 százalék közeli növekedés fennmaradása kedvező jel, ugyanakkor a makrogazdasági indexek romlása nem ad okot túlzott bizakodásra. A következő hónapokban új lendületre lesz szükség ahhoz, hogy teljesüljenek a 2 százalék körüli GDP-növekedési előrejelzések, hiszen a bázis folyamatosan javul.

Az idei növekedésben szerepet játszhat a belföldi kereslet javulása. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmét növelik a rezsicsökkentések is, ami a fogyasztásra gyakorolhat kedvező hatást. A beruházások növekedési üteme viszont nagyban függ attól, hogy az MNB mennyi hitelt szór ki az NHP keretében. Egyelőre óvatosságra intő jeleket láthatunk.

Az ipari termelés is érdemben segítheti a GDP növekedését az év egészében. A Kopint-Tárki konjunktúratesztje szerint az idei év határozottan kedvező lehet a magyar feldolgozóipar számára. Az ágazat ipari termelésének volumenét éves átlagban 6-8 százalék körüli értékre becsli a kutatóintézet.

A növekedésre nézve továbbra is kockázatot jelent a forint árfolyamának ingadozása, hiszen jelenleg is gyengének tűnő 310-es árfolyamszintekről könnyedén kerülhet új történelmi mélységbe – 324 fölé – a hazai deviza egy kockázatkerülő környezetben. Mindez az állam és a lakosság devizahitelei miatt növekvő terhet jelenthetne, fokozná a bizonytalanságot, óvatosságra inthetné a vállalatokat és a háztartásokat fogyasztási és beruházási szándékaikban.

Mindent egybevetve a gazdasági növekedést kockázatok övezik, a kilábalás törékenynek tűnik és a potenciális növekedési ütem továbbra is visszafogott lehet.

Így készül a Gyorsulási Irányadó
A gyorsulási irányadó nemzetközi módszereken alapuló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról.