Csak a gazdasági növekedés segíthet az eladósodottságon

Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy személyes véleményét fejti ki az államadósságról, nem a KT hivatalos álláspontját. Szerinte a jelenlegi növekedési feltételekkel az is jelentős eredmény, ha az államadósság GDP-hez mért aránya fennmarad, illetve fokozatosan javul, és az éves adósságszolgálati teher az államháztartás összes kiadásához viszonyítva arányában csökken.

    A KT elnöke kiemelte: a magyar gazdaság túl van a válságon, a növekedési potenciál azonban a jelenlegi beruházási, hitelezési, szerkezeti feltételekkel, a kis- és középvállalkozói szektor pozícióival szerényebb a közép-kelet-európai partner országokénál.

Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy az országot pénzügyi stabilitás jellemzi, realitás az államháztartási hiánycél tartása a következő években, az OECD, az IMF és az EU értékelései ebben a vonatkozásban növekvő bizalmat tükröznek.

   Rámutatott ugyanakkor: a jelenlegi éves növekedési ütem megkétszerezése lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország versenyben maradjon a szomszédos országokkal. A növekedési képesség jelentős növelésével van esély arra, hogy lényegesen nagyobb teljesítményt érjünk el, és előbbre jusson Magyarország az adósságterhek mérséklésében is - tette hozzá.

Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagja a konferencián elmondta, hogy az MNB növekedési hitelprogramjának második fázisában együttesen 85 milliárd forintra szóló hitelszerződést kötöttek a bankok az ügyfeleikkel március 17-ig.

Elmondta: azt, hogy a kamatcsökkentési pálya folytatódik-e, az áprilisi kamatdöntő ülés mutatja majd meg. Eddig a kamatcsökkentési ciklusban, 2012 augusztusa óta 4,4 százalékponttal csökkent a jegybanki alapkamat - fűzte hozzá.

Úgy vélte, az elmúlt időszakban a hazai bankrendszer sérülékenysége érdemben csökkent. Gond azonban például az, hogy míg a vállalati hitelezésben a nem teljesítő, vagyis a 90 napon túli törlesztési késedelemben lévő hitelek aránya az összes hitelen belül a korábbi 20 százalékos arányról 18 százalékra csökkent, addig a lakossági hitelek esetében 16 százalékról 18 százalékra nőtt.

Ezt részben azzal magyarázta. hogy egyes devizahitel-adósok, bízva abban, hogy a kormány újabb devizaadós-mentő csomagokat indít, kivárnak a hitelek törlesztő részleteinek fizetésével.