BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem költöznek a magyarok - vonzó maradt a főváros

Az elmúlt húsz évben nem változtattak olyan kevesen állandó lakhelyet az országon belül, mint tavaly – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összeállításából. A válság előtti években, 2006-ban és 2007-ben a költözők száma még meghaladta a 250 ezret, 2013-ban már csak 192 ezren váltottak.

A tavalyi év az ideiglenes lakhelyváltás tekintetében is fordulópontnak számít, miután a 2009-ben kezdődött szignifikáns emelkedéssel szemben tavaly már 10 százalékkal csökkent az átmenetileg új otthonba költözők száma. A bejelentett 263 ezer tartózkodásihely-változtatással megfordult az elmúlt évek tendenciája.

A belföldi vándorlók számára továbbra is a főváros a legvonzóbb, Budapestre 4 ezer új lakó költözött be, és az ideiglenesen beköltözőknek is köszönhetően, a kiköltözéseket is figyelembe véve, csekély mértékű, 6400 fős növekedés tapasztalható a főváros pozitív egyenlegében. A többi városra ugyanakkor 2013-ban is az elvándorlás volt jellemző, lélekszámuk összességében 1750-nel csökkent, és az átmenetileg új otthonba költözőkkel együtt is 1250-nel többen mentek el, mint amennyien érkeztek. A községekből ezren költöztek el véglegesen, és miután tavaly a korábbi pozitív tendencia megfordult, és ismét többen szüntették meg ezekben a településekben a tartózkodási helyüket, mint amennyien bejelentették, a kistelepülések összességében több mint 5 ezer fős vándorlási veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.

Régiós összehasonlításban Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl tudott felmutatni pozitív vándorlási egyenleget (az előbbi 14750, az utóbbi 2900 fővel), míg az ország többi területéről továbbra is az elvándorlás volt a jellemző. A leggyengébb népességmegtartó erővel továbbra is Észak-Magyarország és az Észak-Alföld rendelkezik. A megyék közül a legvonzóbb lakóhelynek 2013-an is Pest és Győr-Moson-Sopron számított, a Dunától keletre fekvő területek továbbra sem jelentenek vonzó perspektívát.

Szakértők szerint a belső migráció visszaesésében döntően a gazdasági recesszió, a lakáspiac pangása is játszik szerepet. Főként, hogy általánosan igaz: azok a befogadó megyék, ahol magas a foglalkoztatottság, az egy főre jutó GDP és a havi bruttó átlagkereset. A Budapest Intézet egyik tanulmánya ugyanakkor a mobilitás fő korlátjának a lakás- és ingatlanpiac negatív irányú változásait látja.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.