BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több tízmilliárdnyi áfát kérhetnek vissza

Több ezer exportőr cég lehet jogosult arra, hogy visszakérhesse a NAV-tól azt a befizetett áfát, amelyet az Európai Bíróság decemberi ítélete szerint az adóhatóság az uniós áfairányelvet megsértve szedett be – mondta lapunknak Gerey Ágoston, az ügyben eljáró ügyvédi iroda vezetője. A visszaigényelhető áfa összege elérheti a több tízmilliárd forintos értéket.

Még mintegy három és fél hónapig van lehetőségük visszaigényelni az áfát azoknak a cégeknek, amelyek az EU-n kívüli országokba történő exportjuk után fizették meg az adót, ha az értékesített termék unióból történő kiléptetése kicsúszott a magyar áfatörvényben 2013 végéig előírt 90 napos határidőből. Az Európai Bíróság ugyanis egy decemberi ítéletében kimondta, hogy az áfatörvény exportértékesítés feltételeit szabályozó rendelkezése ellentétes az uniós áfa-irányelvvel, mert amiatt vonja meg az értékesítés adómentességét, hogy az adott termékek nem lettek határidőn belül kiléptetve az országból. A jogorvoslatra az ítélet elfogadásának napját, december 19-ét követő 180 napig, vagyis június 18-ig van lehetőségük az érintett exportőr cégeknek.

Az ítéletet egy élelmiszer-feldolgozó, illetve -kereskedő cég és a NAV jogvitájában mondta ki az Európai Bíróság. A vállalkozás ugyanis áfa-bevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésnek (ilyenkor az adó megfizetése a termékek célállomásának helye szerinti országban történik) tüntette fel az EU-n kívülre szállított termékekre vonatkozó ügyleteket, ha az áruk EU területéről történő kiléptetését az áfatörvényben előírt 90 napos határidő letelte után valósították meg a vevők. A határidő túllépése miatt a NAV adóhiányt állapított meg, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki a cégre. A társaság azonban bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a kiszabott szankciók alapjául szolgáló magyar áfa-szabályozás ellentétes az áfára vonatkozó uniós szabályokkal. A jogvita úgy került a luxembourgi testület elé, hogy az ügyben eljáró Kúria előzetes döntéshozatali eljárás keretén belül jogértelmezést kért az Európai Bíróságtól.

„Június 18-ig nemcsak azok a cégek igényelhetik vissza a befizetett áfát, amelyeket a NAV megbírságolt, hanem azok a vállalkozások is, amelyek a 90 napos határidő vevőjük általi túllépése miatt keletkezett áfa-fizetési kötelezettségüknek annak idején elévülési időn belül, áfa-bevallásukban automatikusan eleget tettek” – nyilatkozta lapunknak Gerey Ágoston, a magyar céget a hazai jogi fórumokon, illetve az Európai Bíróság előtt képviselő Gerey Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. Azzal kapcsolatban, hogy visszamenőleg hány évig kérhetik az áfa visszafizetését a cégek, elmondta: erre az adószabályok szerinti elévülési időn belül van mód, így a 2008 előtti időszakra már nem vonatkozik ez a lehetőség.

Kérdés, hogy az Európai bíróság ítélete hány vállalkozást, és mekkora értékű áfa-visszaigénylést érinthet. Lapunk ez ügyben megkereste a NAV-ot azzal a kérdéssel, hogy tavaly hány vállalkozás mekkora összegű áfát fizetett be a 90 napos határidő letelte miatt, illetve a befizetés elmaradása miatt hány cégnél, és mekkora értékben állapítottak meg adóhiányt. Az adóhatóság azt válaszolta, hogy a kért adatok nem állnak a rendelkezésére „tekintettel arra, hogy az áfa-bevallás, illetve a vámkiléptetést igazoló EV okmány adattartalma nem teszi lehetővé a kért adatok leválogatását”.

Gerey Ágoston azzal kapcsolatban, hogy hozzávetőleg hány cég élhet az áfa visszaigénylésének lehetőségével, azt mondta: a rendelkezésre álló KSH-adatok szerint nagyjából 60 ezer exportőr cég van Magyarországon, de közülük azokat nem érinti az ügy, amelyek csak EU-tagországokba exportálnak, vagy olyan romlandó terméket visznek ki, amelyek biztosan elhagyják az uniót 90 napon belül. „Ha azt vesszük, hogy csak a cégek 5-10 százaléka lehet érintett, az is mintegy 3-6 ezer vállalkozást jelent” – mondta.

Ami pedig a visszakérhető áfa összegét illeti, annak megbecsüléséhez az EU-n kívüli országokba irányuló export értékét lehet alapul venni, amely az elmúlt öt évben a KSH-adatok szerint évi mintegy 3500 és 5500 milliárd forint közötti volt. Ha ennek a forgalomnak csak az egy százalékát érintette a határidő túllépése miatti áfa-fizetés, akkor is egy adott évben mintegy 35-55 milliárd forintos exportról van szó, amelyre vonatkozhatott az áfa befizetése. A visszakérhető adó értéke így a visszaigénylést biztosító több éves időszak miatt összességében elérheti a több tízmilliárd forintot.

A módosult áfatörvény is kifogásolható – A határidő túllépése esetén is fizetni kell

Az Európai Bíróság ítélete után az Országgyűlés módosította az áfa-törvényt. A január 1-jén hatályba lépett új rendelkezés szerint az exportőr cégeknek továbbra is fel kell számítaniuk az áfát, ha a termék 90 nap alatt nem hagyja el az EU területét, azonban utólag adómentességet kérhetnek, ha az áru kiléptetésére az eladástól számított 360 napon belül sor kerül. A szakértő szerint adott esetben az új szabályozás is kihívások elé nézhet, mivel a jogalkotó valójában az áfa-mentességre vonatkozó határidőt bővítette ki, miközben az Európai Bíróság valójában nem a határidőt, hanem az annak túllépését szankcionáló áfa-kötelezettséget kifogásolta, így ha egy cég önhibáján kívül (például hatósági zárolás esetén) túllépi a 360 napot, akkor ismét be kell fizetnie az áfát. A luxembourgi testület ugyanis azt mondta ki, hogy bírságot, pótlékot ki lehet szabni a határidő túllépése esetén, de egy áfa-mentes ügyletet nem lehet adókötelessé tenni.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.