BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Átláthatatlan az EP-választások kampányfinanszírozás

Bő egy hónap van hátra az európai parlamenti választásokig, de ez a megmérettetés láthatóan kevésbé hozza lázba pártokat. Ezt jól mutatja, hogy a kampányfinanszírozási törvény nem vonatkozik az EP-választásokra.

Bár a szabályozást sokan sokszor kritizálták, mégis a nagy hézagok közül az egyik éppen az, hogy ez nem érvényes az uniós választásokra – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi vezetője, és hozzátette: nincs hivatalos válasz arra a kérdésre, hogy a törvényhozás miért feledkezett meg az európai parlamenti választási kampányok szabályozásáról.

A szakember szerint a kampányfinanszírozás helyzetének a megoldatlansága a pártok egységes akaratát fejezi ki. Az uniós választási kampányra vonatkozó kifejezett szabályozás hiányában az EP-választások kampányköltségeit a pártok működésének, és gazdálkodásának és a finanszírozásának szabályai határozzák meg. Ezzel az a probléma, hogy a pártok bevételeinek illetve kiadásainak az ellenőrzésére irányuló szabályok hiányosak. A TI a korábbi választások során is azt hangsúlyozta, nincs teljeskörű információnk arról, hogy a pártok milyen forrásokból fedezik kiadásaikat, mert a rájuk vonatkozó szabályok nem követelik meg a részletes beszámolást és az ellenőrző szervek nem járnak utána a nyilvánvaló visszaéléseknek. Jelenleg is ez a helyzet, mutatott rá Ligeti Miklós, aki szerint teljes mértékben átláthatatlan, hogy melyik párt mennyit költ a kampányra.

Az országgyűlési választási kampány finanszírozására vonatkozó törvényt az Országgyűlés tavaly újraszabályozta. Ennek értelmében az egyéni képviselőjelölteknek kincstári kártyán egymillió forintos támogatást utalnak, az országos listát állító pártok pedig készpénzben vehették fel a pénzösszeget. Ez, a jelöltek számától függően 149,25 milliótól 597 millió forintig terjedt.

A törvény egyik gyenge pontja az elszámolásra vonatkozik: az egyéni képviselőjelöltek elszámolását részletesen szabályozza, ám a jóval több pénzhez jutó pártokat nem kötelezi tételes elszámolásra. Ehhez kapcsolódik egy másik vitatott passzus. E szerint az egyéni jelölteknek vissza kell fizetnük a felvett támogatást, ha nem szerzik meg a voksok két százalékát.  A több százmillió forintot felvő pártokra ez a megszorítás nem vonatkozik. Pedig nagy szükség lenne rá, mert például a Fidesz nagyon drágán kampányolt – mondta Ligeti Miklós.

A korrupció ellen küzdő szervezet a képmutatás.hu weboldalon összegezte az idei kampánymonitorozás előzetes adatait – eszerint a Fidesz–KDNP egymaga 2 milliárdot költött, a CÖF-fel és a kormány támogatásával együtt meg több mint 3 milliárdot, miközben a törvényes limit egymilliárd forint lenne. A TI szakembere kiemelte: az Állami Sámvevőszék (ÁSZ) az elllenőrzés során csak formális szerepet játszik, a pénzek valódi útját azonban nem kíséri végig. Az ÁSZ cáfolja a szervezet állításait. Vizsgálatok a hónap végén  várhatók, a választások jogerős eredményének megszületése után.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.