Bár a szabályozást sokan sokszor kritizálták, mégis a nagy hézagok közül az egyik éppen az, hogy ez nem érvényes az uniós választásokra – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi vezetője, és hozzátette: nincs hivatalos válasz arra a kérdésre, hogy a törvényhozás miért feledkezett meg az európai parlamenti választási kampányok szabályozásáról.
A szakember szerint a kampányfinanszírozás helyzetének a megoldatlansága a pártok egységes akaratát fejezi ki. Az uniós választási kampányra vonatkozó kifejezett szabályozás hiányában az EP-választások kampányköltségeit a pártok működésének, és gazdálkodásának és a finanszírozásának szabályai határozzák meg. Ezzel az a probléma, hogy a pártok bevételeinek illetve kiadásainak az ellenőrzésére irányuló szabályok hiányosak. A TI a korábbi választások során is azt hangsúlyozta, nincs teljeskörű információnk arról, hogy a pártok milyen forrásokból fedezik kiadásaikat, mert a rájuk vonatkozó szabályok nem követelik meg a részletes beszámolást és az ellenőrző szervek nem járnak utána a nyilvánvaló visszaéléseknek. Jelenleg is ez a helyzet, mutatott rá Ligeti Miklós, aki szerint teljes mértékben átláthatatlan, hogy melyik párt mennyit költ a kampányra.
Az országgyűlési választási kampány finanszírozására vonatkozó törvényt az Országgyűlés tavaly újraszabályozta. Ennek értelmében az egyéni képviselőjelölteknek kincstári kártyán egymillió forintos támogatást utalnak, az országos listát állító pártok pedig készpénzben vehették fel a pénzösszeget. Ez, a jelöltek számától függően 149,25 milliótól 597 millió forintig terjedt.
A törvény egyik gyenge pontja az elszámolásra vonatkozik: az egyéni képviselőjelöltek elszámolását részletesen szabályozza, ám a jóval több pénzhez jutó pártokat nem kötelezi tételes elszámolásra. Ehhez kapcsolódik egy másik vitatott passzus. E szerint az egyéni jelölteknek vissza kell fizetnük a felvett támogatást, ha nem szerzik meg a voksok két százalékát. A több százmillió forintot felvő pártokra ez a megszorítás nem vonatkozik. Pedig nagy szükség lenne rá, mert például a Fidesz nagyon drágán kampányolt – mondta Ligeti Miklós.
A korrupció ellen küzdő szervezet a képmutatás.hu weboldalon összegezte az idei kampánymonitorozás előzetes adatait – eszerint a Fidesz–KDNP egymaga 2 milliárdot költött, a CÖF-fel és a kormány támogatásával együtt meg több mint 3 milliárdot, miközben a törvényes limit egymilliárd forint lenne. A TI szakembere kiemelte: az Állami Sámvevőszék (ÁSZ) az elllenőrzés során csak formális szerepet játszik, a pénzek valódi útját azonban nem kíséri végig. Az ÁSZ cáfolja a szervezet állításait. Vizsgálatok a hónap végén várhatók, a választások jogerős eredményének megszületése után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.