Belföldön kell keresni a válság okait

A 2008–2009-es válság hatásait a vállalatvezetők igen nagy része (41 százalék) súlyosabbnak, vagy sokkal súlyosabbnak ítéli, mint amire annak kirobbanásakor számított, 43 százalék szerint a vártnak megfelelően alakult – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ felméréséből. A kérdőívet 300 vállalat képviselője töltötte ki.

A megkérdezettek kevesebb, mint harmada érezte úgy, hogy már túljutottunk a mélyponton, ami a nemzetközi adatoknál pesszimistább megítélés. Számos kapcsolódó kérdés alapján az a kép bontakozott ki, hogy az elhúzódó válság fő okait belföldön kell keresni és nem a nemzetközi környezetben, legfőbb tényezője a belső piaci kereslet tartósan alacsony szintje. A növekedés beindulását nem a pénzügyi-finanszírozási feltételek nehezítik elsősorban.

A környezeti tényezők bizonytalanságához hozzászoktak a válaszadók – olvasható a Corvinus Egyetem szakértőinek elemzésében. Alig több, mint 10 százalék értékelte szinte tervezhetetlennek, rendkívül bizonytalannak a környezetet, ezzel szemben 45 százalék szerint közepesnél jobb a tervezhetőség.

A gazdasági környezetről, annak alakulásáról meglehetős sötét képet kaptunk, összességében jelentős negatív hatásokat érzékeltek a cégek. A kormányzat működése a válaszadók 80 százaléka szerint nem járult hozzá kedvezően a vállalat eredményes működéséhez. Különösképp az adórendszer változásait és a forint árfolyamának ingadozásait tekintették kedvezőtlennek.

A társadalmi környezet változásai a válaszadók érzékelése szerint nem befolyásolták érdemben a vállalataik működését. Még a feketegazdaság jelenlétét is a válaszadók csaknem fele semleges hatásúnak ítélte, a központi és a helyi közigazgatás hatását pedig 73 százalék. Ugyanakkor az adórendszer minden elemét szinte egyöntetűen negatívan értékelik mind a belföldi, mind a nemzetközi versenyképesség szempontjából.

A pénzügyi-finanszírozási gondok sokkal kisebb súllyal jelentek meg a válaszokban, mint arra sokan számítottak. A felmérés visszaigazolta, hogy a hitelszűke nem volt igazán korlátja a tevékenység bővítésének, ebben sokkal inkább a belföldi piaci lehetőségek, pl. a vevők vásárlóereje játszott szerepet.

A szűkülő belföldi piac okozta gondokat a vállalatok jelentős része exportbővítéssel igyekezett enyhíteni, 41 százaléknak sikerült is növekedést elérni (szemben a visszaesők 23 százalék százalékos arányával), és a várakozások szerint ez az arány tovább nő. Rontják a képet a kutatási és fejlesztési tervekre vonatkozó adatok, amelyek szerint a vállalatok nem ismerik el, vagy nem ismerik fel a K+F jelentőségét a piaci kihívásokkal való szembenézésben.

Az innovációhoz és kutatás-fejlesztéshez való viszonyulás jelen felmérésünk talán legszomorúbb eredménye – olvasható a kutatásban. A kérdőívek nagyon nagy arányban tükröznek általános elégedettséget a vállalatok jelenlegi stratégiájával, termékeivel kapcsolatban, ugyanakkor nagyon szerények az innovációs tervek. Sem a gazdasági környezet alakulásában, sem a piaci trendeket illetően nem tulajdonítanak neki fontos szerepet. Különösen meglepő, hogy a válaszadók milyen csekély jelentőségűnek tartják az informatikai fejlesztéseket.