Érkeztek az EU-milliárdok, de abból alig lett felzárkózás az elmúlt tíz évben

Ebből mintegy 670 milliárd forintot a 2004–2006 közötti ciklusban hívott le az ország, amivel szinte száz százalékos mértékben sikerült felhasználni az ország rendelkezésére álló kohéziós támogatásokat. A kormányzat szerint ez a 2007–2013-as ciklus, mintegy 8200 milliárd forintos kereténél is megvalósul majd. A 2007-2013-as forrásokból eddig 5500 milliárdot, vagyis a keret 67 százalékát sikerült lehívni, így a következő több mint másfél évben – a 2007-2013-as ciklus forrásainak lehívására ugyanis 2015 végéig van lehetőség – még mintegy 2700 milliárd forint kiosztásáról kell gondoskodnia a hazai pályázati intézményrendszernek.

A források maradéktalan lehívásának fontosságát jelzi, hogy az utóbbi években a Magyarországon megvalósuló közberuházások több mint 90 százalékát uniós támogatásokból fedezték, vagyis szinte alig volt olyan közútfejlesztés, közlekedési, környezetvédelmi beruházás vagy kórházfelújítás, amely ne a Brüsszelből érkező források, illetve azok 15 százalékos hazai kiegészítéséből valósult volna meg.

Ha az uniós fejlesztési források elköltésének hatékonyságát abból a szempontból értékeljük, hogy 2004 óta mennyiben sikerült az ország gazdaságának felzárkóznia az uniós átlaghoz, akkor nem túl kedvező képet kapunk. 2004-ben az egy főre jutó GDP tekintetében az uniós átlag 63 százalékán állt az ország, amit 67 százalékra sikerült feltornászni.