Kockázatos lenne a britek kilépése az unióból

A City UK, amely a legnagyobb brit pénzügyi szolgáltatási vállalkozásokat képviseli - tagvállalatai az éves brit hazai össztermék (GDP) 13 százalékát állítják elő -, kiemeli a jelentésben, hogy kilépés esetén a brit gazdaságnak változatlanul alá kellene vetnie magát az egységes EU-piac szabályozásának, e szabályozók kialakításába viszont Londonnak már nem lenne közvetlen beleszólása.

A befolyás e hiánya csökkentené a brit gazdaság befektetési vonzerejét, éppen olyan időszakban, amikor - például a bankunió formájában - új szabályozási keretek alakulnak az európai pénzügyi szolgáltatási szektorban.
A brit exportőrök jelentős hasznot húznak abból, hogy az Európai Unió a világ legnagyobb piaca, a globális GDP-érték 25 százalékát állítja elő, és a brit export 45 százalékát veszi fel. A külkereskedelmi forgalomban részes brit vállalatok 80 százaléka uniós partnerekkel áll kereskedelmi kapcsolatban - áll a City UK elemzésében.
A szervezet szerint minden olyan forgatókönyv, amely a brit EU-tagság feladásának hatásait modellezi, a magas termelékenységű vállalatok kereskedelmi költségeinek emelkedését, ennek révén a termelés és a beruházások visszaesését mutatja. Nagy-Britannia kivonulása az EU-ból így magasabb árakat és növekvő munkanélküliséget, valamint alacsonyabb reálbéreket és gyengébb gazdasági növekedést eredményezne - állapítják meg a City UK szakértői.
Egy másik nagy londoni elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy az EU-piacok által felvett brit exporttól 4,2 millió nagy-britanniai álláshely függ; ez a teljes brit munkaerő-állomány 13,3 százaléka.
A CEBR elemzése szerint az EU-export közvetlenül 3,1 millió, közvetve további 1,1 millió brit munkahelyet tart fenn. Az uniós export által támasztott keresletből évente hozzávetőleg 211 milliárd font (csaknem 80 ezer milliárd forint) bevétele származik a brit gazdaságnak; ez fejenként 3500 font (1,3 millió forint) jövedelmet jelent ebből a forrásból - állt a CEBR tanulmányában.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tavaly bejelentette, hogy ha a párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes választásokon, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szigorúbb szabályozásának igénye, akár számszerű korlátok formájában is.
A brit EU-tagság megszűnésének kockázataira mindazonáltal már külföldi kormányok is felhívták a figyelmet.

A japán kormány nem cáfolt brit sajtóértesülések szerint például már tavaly figyelmeztetést küldött Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett hivatalos levélben, amely annak idején kiszivárgott a brit sajtóhoz, az állt, hogy akár 1300 japán cég is újragondolhatja brit érdekeltségeinek sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban.
A levélben Tokió felhívta a brit kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatok 130 ezer állást teremtettek, többet, mint bárhol másutt Európában.