Kötelezettségszegési eljárások: viszonylag kevés, de lényeges ügyekben

Magyarország és az Európai Bizottság kapcsolata már 2004-től nem volt felhőtlen, jóllehet a konkrét kötelezettségszegési eljárásokat tekintve hazánk nem rí ki a tagországok közül. Gyakorlatilag csatlakozásunk után rögtön eljárást indított azonban Brüsszel a túlzottan magas államháztartási hiány miatt, és ezt rekord hosszúságú ideig, kilenc éven keresztül nyögte az ország – a deficit letörése érdekében a bizottság folyamatosan takarékosságra kényszerítette a mindenkori magyar kormányt.

Főleg emiatt a José Manuel Barroso vezette testület már Gyurcsány Ferenc kormányának munkájával szemben is megfogalmazott kritikákat, az igazi viták időszaka azonban 2010 után jött el. Az uniós jog alkalmazása terén azért tűnt az utóbbi években problémás tagállamnak hazánk, mert számos esetben a kormány jelentős közjogi vagy gazdasági intézkedéseivel (például a bírák nyugdíjazása, az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése, jegybanktörvény, cafeteria-szabályozás, távközlési és kiskereskedelmi különadó, plázastop) kapcsolatban indultak eljárások. A távközlési és a kiskereskedelmi különadó ügyében végül úgy zárultak le az eljárások, hogy Brüsszel nem kérte hazánk elmarasztalását az Európai Bíróságtól. Az Európai Parlament által kezdeményezett, példa nélküli országvizsgálat, a Tavares-jelentés nyomán ugyanakkor egy újfajta vizsgálati mechanizmus van születőben, amelynek a lényege az, hogy Brüsszel ellenőrizheti nem csak a szűken vett uniós jogrend, de a jogállamiság tiszteletben tartását is az egyes tagországoknál.