Módosuló közbeszerzések

Legkésőbb két év múlva jelentős változások várhatók a hazai közbeszerzési gyakorlatban. Addigra kell az egyes uniós tagállamoknak saját jogrendszerükbe átültetniük az új uniós közbeszerzési irányelv rendelkezéseit, amelyet február közepén fogadott el az EU miniszteri tanácsa.

Az irányelv egyik legfőbb változtatása, hogy bevezeti a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumát, amely a társjogalkotó Európai Parlament új jogszabályról szóló értékelése szerint véget vethet a legalacsonyabb ár uralmának a közbeszerzési ajánlatok értékelésénél.

„Az ajánlatok értékelésének fókuszába a fenntarthatóság kerül, ennek érdekében a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál az ajánlatkérőknek figyelembe kell majd venniük a termék vagy szolgáltatás életciklus-költségét, az ár-érték arányát, illetőleg minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni a benyújtott ajánlatokat” – mondta lapunknak Dagonya András európai uniós szakjogász. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó üdvözlendőnek tartja a módosítást, hisz ezzel az unió a minőséget próbálja előtérbe helyezni, azonban kétségei vannak az új szempontok hazai érvényesülését illetően az ajánlatkérői kör, vagyis a különböző állami, önkormányzati szervek anyagi nehézségei, forráshiányai miatt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi hazai szabályozás is alkalmazza az összességében legelőnyösebb ajánlat fogalmát, amelyben az ajánlatkérő meghatározza, hogy az egyes kritériumok, mint például az ár, mekkora pontszámot kapjanak az értékelésnél. „A gyakorlat az, hogy a pontozásoknál az ár kapja a legmagasabb súlypontot, azaz a legalacsonyabb ajánlatot értékeli kiemelten az ajánlatkérő” – jegyezte meg. Emellett abban is szkeptikus, hogy az ajánlatérőknek mennyiben lesz kapacitásuk arra, hogy megfelelő életciklus-értékelést dolgozzanak ki az adott termék, szolgáltatás beszerzéséhez.

Az új uniós jogszabály másik lényeges rendelkezése szerint az ajánlatkérő szerveket a tenderek részekre bontására kell ösztönözni annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások minél nagyobb eséllyel indulhassanak el a közbeszerzési eljárásokon. A részekre bontás azt jelenti, hogy ha a beszerzés tárgya jellegét, funkcióját tekintve több csoportra osztható, akkor részekre bontva hirdetik meg a beszerzést. „A közbeszerzési törvény tavaly július 1-jei módosítása a hazai szabályozást éppen az ellenkező irányba terelte, ugyanis azóta már nem kötelező a kiírások részekre bontása” – mondta Dagonya András. Szerinte ennek kötelező jelleggel történő alkalmazásának megszüntetése nyilvánvalóan hátrányos a kisebb piaci szereplők számára, illetve hátráltatja az igazi árverseny kialakulását.

Példaként említette egy nyugat-magyarországi önkormányzat 450 millió forint értékű közbeszerzését, amelyen egyik ügyfele is elindult volna. Az ajánlatkérő élve a törvénymódosítás adta lehetőséggel részekre bontás nélkül írt ki egy tendert, amelyen egy speciális színház számára színházgépészeti, - világítási, hangtechnikai és számítástechnikai eszközöket, illetve telefonközpontot, színházi bútorokat szerez be. „Ezen a több szakterületet érintő, szerteágazó eszközbeszerzés esetében az ajánlattevői ajánlat összeállítása komoly szakértelmet igényel, amellyel a kkv-k nem rendelkeznek, szakember igénybevételére pedig nincs forrásuk” – mondta. A kiírásra végül csak három ajánlat futott be. „Ha a tendert 4-5, egyenként 100-150 milliós értékű részre bontották volna, akkor akár összességében 25-30 ajánlat is beérkezhetett volna az ajánlatkérőhöz, ami már valódi árversenyt generált volna. Egy esetleges uniós ellenőrzésnél ez gondot is okozhat és akár a támogatás részleges elvonásával is sújthatják az ajánlatkérőt az esélyegyenlőség elvének megsértése miatt, mint tették azt az EU illetékes szervei alig néhány hónapja bizonyos építési beruházásoknál” – hívta fel a figyelmet.

Arra hivatkozva, hogy a közbeszerzési törvény előírja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára, Dagonya András előbb a GVH-hoz, majd a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, hogy a tender részekre bontása érdekében kezdeményezzenek eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, azonban mindkét szervezet elutasította kérelmét.

Az uniós jogszabály amellett, hogy a részesekre bontás ösztönzését kéri, azt is előírja, hogy az ajánlatkérőket kötelezni kell annak megindokolására, ha nem részekre bontva írnak ki egy amúgy felosztható tendert. A jelenlegi hazai szabályozásban csak akkor kell „magyarázkodnia” az ajánlatkérőnek, ha az adott közbeszerzés ügye a Közbeszerzési Döntőbizottság elé kerül.

Innováció és költséghatékonyság

Az innovatív megoldások ösztönzése érdekében az uniós irányelv egy új eljárást vezet be. Eszerint az ajánlatkérők konkrét feladat megoldására írhatják majd ki a tendert anélkül, hogy a pontos megoldást leírnák, így a kiíró és az ajánlattevő közösen dolgozhat ki innovatív megoldásokat. Továbbá az új szabályok szerint csak a nyertes ajánlattevőnek kell majd bemutatnia a különböző igazolások eredeti dokumentumait, ami az Európai Bizottság számításai szerint több mint 80 százalékkal csökkenti a pályázók adminisztratív terheit.