Új helyen a pályázatkezelés

Keddi hatállyal befejezte működését az uniós pályázatok napi kezelését végző négy közreműködő szervezet. A március végén megjelent kormányrendelet szerint az érintett társaságok (MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt., NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.) feladatait az adott szakterületért felelős minisztériumok (NGM, NFM, EMMI), illetve a MAG Zrt. egyes feladatait a Miniszterelnökség veszi át.

A közreműködő szervezetek feladatainak minisztériumokhoz történő áthelyezésével lezárult az uniós pályázati intézményrendszer tavaly augusztusban megkezdett átalakítása, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelete átkerült a Miniszterelnökséghez az NFM-től. Ezt követte az NFÜ január 1-jei megszüntetése, amely révén az egyes ágazatok fejlesztési céljait és az azokhoz rendelt EU-forrásokat meghatározó operatív programokat irányító hatóságok a szaktárcákhoz kerültek. A mostani változtatással pedig az adott szakterületért felelős minisztérium már nemcsak az irányító hatóságok, hanem a közreműködő szervezetek eddig kiszervezett feladatait is ellátja.

„A négy közreműködő szervezet megszűntetésével lezáruló átalakítás lényege, hogy a fejlesztéspolitikai döntések és azok végrehajtása egy kézbe kerül, kezdve a stratégiai döntések meghozatalától a konkrét végrehajtási, pénzkiosztási döntésekig” – mondta lapunknak a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor kiemelte: ezzel kiiktattak minden olyan szereplőt, akik a pályázati forrás felett rendelkező minisztériumok és a pályázó között voltak, vagyis rövidül az az út, amely a pályázati forrásokról szóló döntéstől az EU-pénzek felhasználásáig vezet el.

A helyettes államtitkár kiemelte: a közreműködő szervezetek feladatait az ott dolgozó mintegy kétezer munkatárssal együtt tervezi átvenni a kormányzat. Miután a béren kívüli juttatások mértéke a változatlan alapfizetés mellett kisebb lesz a minisztériumoknál, mint az állami tulajdonú, de piaci alapon működő közreműködő szervezeteknél, így Csepreghy Nándor arra számít, hogy lesznek olyanok, akik nem vállalják a munkát a szaktárcáknál. Arra a kérdésünkre, hogy a kétezer főből hányan mehetnek majd át a minisztériumokhoz, a helyettes államtitkár azt válaszolta, hogy az áthelyezésekről most folynak az egyeztetések az érintettekkel.

A bérezési kérdést jelentős problémának tartja Heil Péter, aki az NFÜ elnökhelyettese volt 2002 és 2007 között. „Ezek a szervezetek azért jöttek létre 2006-ban az államigazgatáson kívül, hogy az ott dolgozó, a pályázatok menedzselését végző szakemberek rugalmas, teljesítményarányos bérezést kaphassanak, amit minisztériumi környezetben sokkal nehezebb megoldani” – mondta lapunknak. A fejlesztéspolitikai szakértő sok olyan szakemberről tud, aki a fizetés csökkenése miatt nem fog munkát vállalni a minisztériumoknál.

Az átalakítás másik problémájaként említette, hogy ha nincs teljesítményarányos bérezés, akkor a felelősségi jogköröket sem lehet megfelelően delegálni. Úgy véli, hogy a pályázatok napi ügykezelése államigazgatási módszerekkel nem működhet, ahhoz egy teljesen más menedzsmentkörnyezet szükséges. „Azzal, hogy a projektek adminisztrációját beszippantja az államigazgatás, a kormány céljával ellentétben nem a hatékonyság, hanem a bürokrácia fog növekedni” – mondta.

Átkerültek a feladatok

Az irányító hatóságok felügyelete alatt a zrt. vagy kht. formában működött közreműködő szervezetek feladata a pályázatok napi szintű kezelése volt, amely most a szaktárcákhoz került át. Ebbe beletartozott a pályáztatás folyamatának lebonyolítása, a beadott projektjavaslatok értékelése, a támogatási szerződések megkötése, módosítása, illetve a projektek megvalósításának ellenőrzése, az esetleges szabálytalanságok feltárása, valamint a támogatások kifizetése.