Tovább fejlődik az amerikai-kazah stratégiai partnerség

Kazahsztán kész arra, hogy bővítse az Egyesült Államokkal kialakult és meglévő együttműködés körét – szögezte le Nurszultan Nazarbayev kazah elnök, amikor Asztanában a múlt hét végén találkozott William Burns amerikai külügyminiszter-helyettessel. A Kazinform hírügynökség jelentése szerint a felek áttekintették a bilaterális együttműködés fő irányait, ideértve a kereskedelmi-gazdasági és befektetési területeket, valamint Kazahsztán küszöbön álló WTO-csatlakozásának kulcsfontosságú kérdéseit. Véleményt cseréltek továbbá fontos nemzetközi kérdésekről is, köztük az ukrajnai és az afganisztáni helyzetről.

Az asztanai amerikai nagykövetség a kazah vezető és az amerikai külügyminiszter-helyettes sajtóközleményében arra hívta fel a figyelmet, William Burns kazahsztáni látogatása megerősíti az Egyesült Államok arra irányuló és hosszú távra szóló elkötelezettségét, hogy hozzájáruljon a közép-ázsiai térség biztonságához és prosperitásához. A washingtoni külügyminisztérium sajtóközleménye szerint pedig Burns azzal az „egyszerű, de fontos üzenettel” érkezett Asztanába, hogy tartós marad Amerika Kazahsztán és általában Közép-Ázsia iránti kötelezettségvállasa, mivel az Egyesült Államok kazahsztáni és közép—ázsiai érdekeltségei is tartósak.

A Trend azeri hírügynökség szerint az amerikai külügyminiszter-helyettes egyúttal Barack Obama elnök Barack Obama elnök meleg üdvözletét tolmácsolta Nazarbayev elnöknek. Burns hangsúlyozta, az Egyesült Államok el van kötelezve arra, hogy hosszú távra szóló stratégiai partnerséget tartson fenn Kazahsztánnal.  A kazah partnerekkel a közép-ázsiai ország küszöbönálló WTO-csatlakozásával összefüggő kulcsfontosságú kérdéseket is megvitatta. Véleményt cseréltek továbbá az időszerű nemzetközi problémákról, beleértve Ukrajnát és Afganisztánt     

Burns Asztanában megbeszélést folytatott a kazah külügyminiszterrel is, Yerlan Idrisszovval. Ennek során az Egyesült Államok és Kazahsztán közötti együttműködés helyzetét és kilátásait tárgyalták meg politikai, gazdasági és kereskedelmi téren, továbbá azoknak az egyezményeknek a megvalósítását, amelyek a kazah és az amerikai elnök között a Hágában márciusban tartott nukleáris csúcskonferencián jöttek létre. A felek megállapították, hogy Kazahsztán és az Egyesült Államok sikeresen együttműködik egymással a globális biztonsági kérdésekben. Kiemelték, hogy az amerikai és a kazah fél sikeresen együttműködik több közös szervezetben, például az energiaügyi partnerséggel foglalkozó közös bizottságban, valamint a tudományos és technológiai együttműködéssel foglalkozó bizottságban.

Burns külön háláját fejezte ki Kazahsztánnak, amiért hozzájárul Afganisztán biztonságához és rehabilitációjához. Megígérte, hogy az Egyesült Államok, miután kivonták a nemzetközi koalíciós csapatokat Afganisztánból, továbbra is támogatja majd a fenntartható fejlődést Afganisztánban, a partnereivel, így Kazahsztánnal együtt. Ezzel kapcsolatrban az Intefax hirügynökség rámutatott, az Egyesült Államok számít Kazahsztán folytatólagos partnerségre abban, hogy segitséget nyújt Afganisztán gazdasági fejlődésének felgyorsításához 

Tovább erősítik az amerikai-kazah stratégiai partnerséget

Burns és Idrisszov megállapodott arról, hogy továbbra is rendszeres párbeszédben maradnak, és további erőfeszítéseket tesznek a kazah-amerikai stratégiai partnerség erősítésére, sőt, bővítésére. Megfigyelők rámutatnak arra, az Egyesült Államok és Kazahsztán számára kölcsönösen előnyös és hasznos az egymás közti szoros kapcsolatok ápolása, az együttműködés elmélyítése különösen gazdasági téren. Ennek természetesen nem mond ellen, hogy Kazahsztán tagja a vele, Oroszországgal és Belorusszal létesített hármas vámuniónak, tagja lesz a formálódó Eurázsiai Gazdasági Uniónak. és ugyanakkor ugyancsak stratégiai, jószomszédi viszonyt ápol két fő szomszédjával, Oroszországgal, mind Kínával.

Az Új Kína hírügynökség Asztanából keltezett 2014. április 1-jei jelentése emlékeztetett a kazah külügyminisztérium közleményére, amely Kazahsztán és az Egyesült Államok közti kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta.  Ugyanis az nap az Asztanában Yerlan Idriszov kazah külügyminiszter a vele tárgyaló Nisha Desai  Biswal amerikai külügyi államtitkár-helyettes előtt kijelentette: Kazahsztánnak érdeke, hogy amerikai vállalatok is részt vegyenek a kazah ipar fejlesztésében. A kínai hírügynökség felhivta a figyelmet arra, hogy 1993 óta az Egyesült Államok 25 milliárd dollárt fektetett be a kazah gazdaságba és a kétoldalú kereskedelem értéke 2013-ban 2,75 milliárd dollár volt (jelentős amerikai aktívummal), ami 9 százalékos növekedést jelez az előző évhez képest.

Az amerikai befektetésekkel kapcsolatban külön érdemes emlékeztetni arra a beszédre, amelyet Nazarbayev elnök mondott tavaly tavasszal a Tengizchevroil amerikai-kazah vegyes vállalat alapításának 20. évfordulója alkalmából. „Húsz év alatt a Chevron 20 milliárd dollárt fektetett be abba a projektbe, amelynek célja a tengizi olajlelőhely kifejlesztése, és ezen idő alatt Kazahsztán 77 milliárd dollárnyi profitra tett szert. Az évek során kazah szakemberek ezrei részesültek kiképzésben. Közben a Tengizchevroil olajtermelése 26-szorosára nőtt, a kazah gazdaság is 16-szorosára növekedett.”Azt a célt tűztük magunk elé, hogy Kazahsztán 2050-re a világ legfejlettebb 30 országa közé kerüljön, és örömmel mondhatom, hogy az (amerikai)  Chevron részt vesz a kazah gazdaság fejlesztésében” – hangoztatta a kazah elnök.

Nurszultan Nazarbayev egyébként már korábban felfigyelt az Egyesült Államok tudományos eredményeire, amelyek tapasztalatait szerinte érdemes a közép-ázsiai országnak is átvennie. A Nazarbayev Egyetemen 2010. december 7-én mondott beszédében ugyanis nem véletlenül hivatkozott arra, hogy az Asztanában létrehozott és róla elnevezett új egyetemnek sikerült partneri kapcsolatokat kiépítenie olyan fontos amerikai tudományos intézményekkel, mint Harvard, Carnegie Mellon, Pittsburgh, Pennsylvania, Berkeley. Tanulságként azt is kiemelte, hogy az amerikai nagyvállalatoknál minden 35 ezer dollár, amelyet az dolgozók oktatására fordítanak, 1 millió dollár profitot hoz az adott vállalatnak. „Az USA nagyvállalatainál a munkatársak képzésére évi 50 milliárd dollárt költenek” – hívta fel a honfitársai figyelmét. A vezető amerikai nagyvállalatok költségén tanul a munkatársak legkevesebb egyharmada, maximum 90 százaléka.

A kazah elnök az angol nyelv fontosságára figyelmeztetett

Ugyanakkor a tehetséges és jól képzett mai kazah fiatalokra is nagy feladatok hárulnak az ország elé tűzött ambiciózus feladatok végrehajtásában. Erre utalt ez év április 21-én az amerikai fővárosban, a George Washington Universityn tartott előadásában Kazahsztán nagykövete. Kairat Umarov szerint nagy az ellentét a mai kazah fiatalok és az idős generációk között. „Úgy gondolom, teljesen mások a mai fiatalokhoz képest azok, akik a Szovjetunióban nőttek fel és nevelkedtek, ugyanis az előbbiek sokkal gyakorlatiasabbak, ambiciózusabbak. Nem foglalkoztatják őket annyira a politikai kérdések, inkább a gazdasági prosperitása gondolnak többet.”

Az pedig mindenképpen említésre méltó, a kazah elnök fontosnak ítélte, hogy ismételten felhívja a honfitársai figyelmét az angol nyelv elsajátításának szükségességére. Ugyanis az Interfax tavaly november 29-i jelentése szerint Nurszultan Nazarbayev kiemelte: „Azért van szükségünk az angolra, hogy csatlakozhassunk a világközösséghez. A világon kiadott (minden) tízmillió könyv 85 százaléka angolul jelenik meg. A tudomány és az információs technológia angolul fejlődik. Jelenleg 3500 külföldi vállalat dolgozik Kazahsztánban. Hogyan tudunk velük kommunikálni, ha nem angolul? Ezért (az orosszal együtt) három nyelv ismeretének természetes velejárónkká kell válnia mindnyájunknak”. Arra szólította fel a honfitársait, hogy „az angol nyelv ismeretében „érjenek el áttörést, mert ennek révén végtelen lehetőségek nyílnak számukra.”

Az amerikai-kazah stratégiai partnerség fejlődése tehát óhatatlanul együtt jár majd a kazah iparba, infrastruktúrába irányuló amerikai tőkebefektetések folytatódásával, növekedésével. És ez jó jel Kazahsztánnak, ám ennek Magyarország is örülhet, mint Kazahsztán egyre fontosabb üzleti partnere Közép-Európában. Legfeljebb nagyon halkan és nagy tapintattal annyit jegyezhetnénk meg, a folytatólagos amerikai külföldi befektetésekből nekünk is egyre több jusson...