Az év negyedik hónapjában 240 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, ami 4 százalékos növekedés a tavaly áprilisi szinthez képest. A nettó fizetés 157 ezer forint volt a statisztikai hivatal adatai szerint. A reálbér emelkedése még kissé magasabb is a 4 százalékos növekedésnél, hiszen áprilisban 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.
Közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó 254, a nettó bér 167 ezer forint volt áprilisban, vagyis így számolva közel 7 százalékkal növekedtek a bérek.
A költségvetési szférában és a nonprofit szektorban 215 ezer dolgozó kapott bérkompenzációt, hogy ne érintsék őket kedvezőtlenül az adó- és járulékváltozások. A vállalati szektorban 4,4, a költségvetési szférában 5,7 százalékkal nőttek a bérek áprilisban. A nonprofit szektorban látszik leginkább, hogy egyre több a közfoglalkoztatott: az ágazatban 2 százalékkal csökkentek a bérek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium örül az adatoknak, szerintük a rezsicsökkentésnek, a közszféra béremelésének és az aktivitást ösztönző intézkedéseknek jelentős szerepük van a reálbér növekedésében. „A kormány politikájának köszönhetően a gazdasági növekedés egyre szilárdabb alapokra helyezi a családok pénzügyi biztonságát” – írta az NGM. Ezt a nézetet valószínűleg nem osztják a közmunkások, akiknek a statisztikai hivatal adatai szerint áprilisban 3,4 százalékkal, 76 600 forintra csökkent a bruttó bérük. Létszámuk mindeközben új csúcsra, 212 ezer főre emelkedett, ami több mint 70 ezres növekedés egy év alatt.
Valószínűleg az a 100 ezer ember sem érzi az anyagi biztonságot, akik egyik hónapról a másikra vált munkanélkülivé. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint májusban 514 ezer álláskereső volt, ami áprilishoz képest több mint 100 ezer fős növekedés. A kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok mögött a téli közfoglalkoztatási program – amibe a képzés is beletartozik – áprilisi lezárása játszhat nagy szerepet.
A statisztikai hivatal adatai szerint az év negyedik hónapjában a foglalkoztatás növekedésének nagy részét adta még a felfutó közmunkaprogram. A KSH adatai alapján 2 millió 844 ezren dolgoztak a legalább öt főt foglalkoztató vállalatoknál, a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél. Közmunkások nélkül viszont 2 millió 607 ezer volt a létszám. Vagyis a 8,1 százalékos éves létszámbővülés közfoglalkoztatottak nélkül 2,3 százalékos. Egy év alatt a 150 ezres létszámbővülés közel felét adta a közfoglalkozatás, 50 ezer új állást a versenyszféra teremtett, 20 ezerrel pedig a költségvetési szektorban dolgozók száma növekedett.
A pénzügyi szféra fizet a legjobban
A pénzügyi szférában lehet a legtöbb pénzt hazavinni: a szektorban több mint félmillió forint a bruttó átlagkereset. Az információ és kommunikáció ágazat 470 ezer forintos bruttóval a második helyen áll, amit az energiaipar követ 400 ezer forintos havi fizetéssel. Továbbra is a legszerényebb az egészségügyi, szociális ellátási ágazatban a fizetés, ahol 137 ezer forintot lehetett keresni. A vendéglátásban 153, a mezőgazdaságban dolgozók pedig 167 ezer forint a bruttó bér. A vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset 259, a költségvetési szférában 206, a nonprofit szektorban pedig 204 ezer forint volt. A nettó bér 169 ezer forinton alakultak a cégeknél, a költségvetésnél és a nonprofit szektorban pedig 134-135 volt a fizetés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.