Médiaadó: harcol az RTL Klub, nem akarnak kivonulni az országból

Simon Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani tervezet sokkal szigorúbb a tavalyi javaslatnál, példaként említve a TV2-t leginkább sújtó részt, amely szerint 15 milliárd forint árbevétel fölötti 30 százalékos adókulcs lépne életbe.

A vezérigazgató számításai szerint amennyiben a javaslatot a jelenlegi formájában fogadná el a parlament, akkor az a TV2-re nézve 1,6-1,8milliárd forintos pluszkiadást jelentene, ami tovább növelné többmilliárdos veszteségüket. A vezérigazgató szerint az amúgy is válságban lévő médiaiparág nem bír el még egy ilyen új adót, ezért a most induló iparági, jogi és politikai konzultációkon azt szeretné elérni, hogy ezt az adót ne vezesse be a parlament - írja a Népszabadság.

Az RTL Magyarország megdöbbenéssel fogadta a médiaadóról szóló törvényjavaslatot, amely komolyan veszélyezteti a társaságunk gazdaságos működését. Az RTL Magyarország, valamint tulajdonosa az RTL Group szoros figyelemmel követi az adóra vonatkozó parlamenti indítvánnyal kapcsolatos fejleményeket – áll a kereskedelmi tévé által kiadott nyilatkozatban.

Mintegy nyolcmilliárd forintos bevételre tehet szert a reklámadóból éves szinten a kormányzat – derül ki a lap összeállításából. A frissen nyilvánosságra hozott 2013-as mérlegadatok szerint egyetlen olyan társaság van, amelyre a legnagyobb, 40 százalékos kulcs vonatkozna: az RTL Klubot üzemeltető Magyar RTL Televízió Zrt.-re, hiszen a reklámokból származó bevétel csak itt haladja meg a 20 milliárd forintot. Az adó azokat sújtja, akik csak a reklámokból élnek, egyetlen olyan nyomtatott médiumokkal is foglalkozó csoport van (a Sanoma), ahol a 20 százalékos, tízmilliárd feletti kulcsról lehet beszélni. Értelemszerűen, miután az adó sávos jellegű, a terhelés sehol sem jelent 20 vagy 40 százalékot.

Az RTL hirdetési árbevételének a 0,18 százalékát vennék el ilyen módon – ami, miután nettó árbevételre és nem nyereségre rakódik, brutális terhelésnek számít - írja a Népszabadság.

Az új adótábla alapján összességében 40 százalékkal várhat magasabb bevételt a kormány, mint az alapján várhatott volna, amit egy éve nem fogadott el. Igaz, a többletterhek nem oszlanak el egyenlően: a legnagyobb pluszt (egymilliárdot) az RTL kapta, míg versenytársa, a TV2 alig valamivel kevesebbet is fizet az új terv szerint. Jobban rajta kívül még a Hír TV járt az adóra kötelezettek közül.

– Álláspontunk szerint ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét. A törvényjavaslat szerint a médiaadót ugyanis a parlament elé ismét olyan formában terjesztik, hogy annak túlnyomó része – körülbelül 50 százaléka – az RTL Magyarországot terhelje – fogalmaz a csatorna.

A közlemény szerint a médiaadó költségvetésre gyakorolt hatása minimális: annak teljes, az egész médiától várt összege kevesebb, mint a közszolgálati média 78 milliárd forintos költségvetésének 11-12 százaléka, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank ebben az évben reklámra költ.

„Az RTL 17 éve működik Magyarországon, ugyanúgy adót fizet, mint bármelyik másik gazdasági társaság az országban. A tavalyi évben is jelentősen járult hozzá a központi költségvetéshez. Ez az összeg nagyságrendileg ugyanannyi, mint a most tervezett médiaadó teljes, azaz nemcsak az RTL-t, hanem az egész szektort érintő összege. Így teljesen világos, hogy a médiaadó fő célja nem a költségvetési egyenleg javítása” – írja a közlemény.

A cég egyik vezető személyisége lapunknak azt mondta, minden eszközzel harcolni fognak a reklámadó bevezetése ellen, de az RTL Klub nem akar kivonulni Magyarországról.

A média- és reklámszakmai szövetségek egyöntetűen elutasítják az iparági párbeszéd nélkül benyújtott reklámadóra vonatkozó törvénytervezet tartalmát – áll az szervezetek által közösen kiadott közleményben. A szövetség szerint a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával a tavalyi és idei évben tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az iparágat érintő esetleges új adónemek kapcsán. Ezen folyamatok alapján meglepetésként érte az iparágat és annak meghatározó szakmai szervezeteit, hogy az elmúlt napokban a sajtó tényként kezelte a reklámadót tartalmazó törvénytervezet újbóli felvetését, majd ez az Országgyűlés honlapján a mai napon meg is jelent, lévén az iparágat erről a kormányzat semmilyen módon nem értesítette.

Az iparági szervezetek a közleményben arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent az iparággal azt a párbeszédet, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kommunikációs szektor továbbra is betölthesse a magyar gazdaság növekedésében játszott fontos szerepét - olvasható a Népszabadság cikkében.