Nem kell megszorítás, de jövedéki adóból kevesebb folyik be idén

Májusban óriási, 269,4 milliárd forintos többlet alakult ki a költségvetésben, amiben nagy szerepet játszott, hogy a munka ünnepe miatt még áprilisban kiutalták a béreket és a családi juttatásokat. Emiatt az áprilisi hiány megugrott, a májusi többlettel viszont 681,9 milliárd forintra csökkent az év első öt hónapjában felhalmozott deficit. Áprilisban már megközelítette az éves előirányzatot a hiány mértéke, májusban azonban a 984,6 milliárd forintos deficitterv 69,2 százalékára csökkent a hiány a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint.

Igaz, a hiánycél már nem sokáig él, mert 152 milliárd forinttal emelni fogják. Erre azért van szükség, mert kormány bevásárol: állami tulajdonba kerül az Antenna Hungária Zrt., a Magyar Gáz Tranzit Zrt, az AVE Magyarország Kft és a FŐGÁZ Zrt. is. A Költségvetési Tanács úgy véli, nem zárható ki, hogy a tranzakció egy része befolyásolja az uniós módszertan szerinti eredmény szemléletű hiányt.

Vagyis a kedvező májusi adat alapján úgy tűnik, hogy nincs veszélyben a 2,9 százalékos hiánycél, az állami cégvásárolások azonban ismét aggodalomra adhatnak okot. Banai Péter Benő, a minisztérium államtitkára a Világgazdaság kérdésére közölte, hogy a költségvetési módosítás az állami vagyon gyarapodását célzó kormányzati döntések végrehajtásának költségvetési fedezetét teremti elő. „A pénzforgalmi hiányt GDP-arányosan ugyan mintegy 0,5 százalékponttal növeli, de jelenlegi ismereteink szerint nem befolyásolja az uniós módszertan szerinti hiányt” – emelte ki az államtitkár. A költségvetés online tájékoztatóján Banai lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy a jelenlegi folyamatok alakulását tekintve nincs szükség költségvetési kiigazításra, a kitűzött 2,9 százalékos hiánycél tartható. A Költségvetési Felelősségi Intézet egy korábbi elemzése szerint viszont több mint 70 milliárd forintos kiigazítás szükséges a hiánycél tartása érdekében.

A csökkenő fogyasztói árindex kapcsán Banai kiemelte, hogy az alacsony infláció a lakosság széles rétegei számára tesz lehetővé magasabb fogyasztási szintet. Elismerte, hogy rövid távon ugyanakkor az alacsony infláció egyes költségvetési bevételeket (például áfa) negatívan érinthet. „Az áfabevételeket azonban nem önmagában az infláció, hanem alapvetően a folyóáras fogyasztás alakulása határozza meg, így amennyiben csökken az infláció, a háztartások az eredetileg tervezettnél több árut és szolgáltatást vásárolhatnak meg” – magyarázta Banai. Szerinte a közvetlen rövid távú negatív államháztartási hatásokat így a közvetett pozitív hatások részben ellensúlyozzák.

Az alacsony infláció más bevételeket is érinthet. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában nemrég az alacsony energiaárak miatt csökkenő jövedékiadó-bevételt nevezte kockázati tényezőként. Erre a felvetésünkre Banai hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó esetében az előirányzattól elmaradhat a teljesülés. Hozzátette, hogy más adónemeknél, például a szociális hozzájárulási adónál többletbevétel várható.