Nem került el végleg a Krím

– Ukrajnának új elnöke van. Felgyorsulhat-e ennek köszönhetően az Ukrajnában zajló harcok lezárása?

– Azt gondolom, igen. Petro Porosenko elnök kijelentette, hogy rövid időn belül véget kíván vetni a helyzetnek, egy antiterrorista akció egyébként sem húzódhat el. Prosenko beiktatása után hatékony és gyors lépések várhatók. A terroristaellenes műveleteink egyébként már régen be is fejeződhettek volna, ha a szakadárok és a terroristák nem kapnák segítséget Oroszországból.

– Mivel bizonyítható, hogy orosz segítséget kapnak?

– Rengeteg dologgal: a különböző helyeken fogságba esett, és egymástól függetlenül kikérdezett terroristák ugyanazt az oroszországi kiképzőbázist jelölik meg, és ugyanazokat a kiképzőtiszteket említik. A harcokban több tucat olyan orosz állampolgár is elesett, akiknek a holttesték a Kaukázusba szállították. A terroristák olyan fegyvereket használnak, amilyenek Ukrajnában nincsenek, Oroszországban igen. Olyan, új, Kamaz teherautóik vannak – ezekkel nyilván a zöldhatáron törtek át –, amilyen az orosz hadseregé. Szintén nincs olyan gránátvetőnk és hordozható légvédelmi rendszerünk, amilyet a napokban elfogott, 13 fegyveresnél találtunk. Speciálisan kiképzett katonák éppen ilyenek birtokában lőhettek le néhány napja egy ukrán helikoptert. Erre két, helyi kalasnyikovval senki nem lehetett volna képes.

– A Krímről és Szevasztopolról viszont már le kellett mondania Ukrajnának.

– A félszigetet és a várost április 27-én egy úgynevezett törvénnyel Oroszországhoz csatolták, de ez a törvényi döntés nem legitim. Megszállott területre vonatkozik, az elcsatolás jogi alap nélküli és egyébként is szabálytalanul tartott választásokon alapszik. Jeleztük az orosz félnél, hogy az ezzel kapcsolatban szeptember 14-én tartandó krími és szevasztopoli választásnak sem lesz, nem lehet jogi következménye, hiszen az eredményét senki sem fogja elismerni.

–Volt-e annak orosz részről folytatása, hogy az egyik orosz elnöki tanácsadó honlapjára rövid időre felkerült az áprilisi krími és szevasztopoli választások tényleges eredménye?

– Nem tudok róla. A mi felmérésünk szerint a részvétel 20 százalék körüli volt, és a szavazóknak körülbelül a fele döntött az Oroszországhoz való csatlakozásról. A nyilvánossággal közölt, nagy részvételt állító eredmény a fantázia szüleménye, a szovjet időket idézi, amikor 80-90 százalékot jelentettek be. A 100 százaléknál magasabb, szevasztopoli arányhoz már a halottaknak is kellett szavazniuk. Ukrajna bírósági és diplomáciai lépéseket is tesz a megszállott Krím visszaszerzésére. Semmit nem tekintünk jogszerűnek, ami ott történik.

– Hogyan hatnak az ukrajnai események a magyar–ukrán kapcsolatokra?

– Közvetlenül sehogy. Humán (kulturális, idegenforgalmi) kapcsolataink nem változtak, azt mutatva, hogy a helyzetünk stabil. Az első negyedéves árucsereforgalmunk az ukrajnai statisztikák szerint kissé esett, az egyenleg valamelyest Ukrajna javára tolódott el, de az előző év azonos időszakához képest csak 16 ezer dollár a különbség. Az időszak számai alapján éves szinten hárommilliárd dolláros forgalom várható, de nagyobbat remélünk, hiszen a második félévben már megjelenhet annak a hatása is, hogy az Európai Unió megnyitotta előttünk a piacát. A követségen máris megszaporodtak az üzleti lehetőségekre vonatkozó érdeklődések, égnek a telefonvonalak. Áprilisban írtuk alá a politikai megállapodást az uniós társult tagságunkról, hamarosan a szabadkereskedelmi szerződésre is pecsét kerül. Politikai következménye viszont éppen olyan van az eseményeknek, amire számítottunk: Magyarország támogatja az ukrán vezetést abban, hogy az ország visszakaphassa a megszállt területeit.

– Hogyan látja országa jövőjét?

– Az orosz lépéseket nem látjuk előre, a mi feladatainkat azonban az elnökünk már kijelölte. Következik az új parlament felállítása, és hozzálátunk az önkormányzati rendszer átszervezéséhez, európai mintára. Meg kell húzni a Kijev és a helyi hatóságok hatásköre közötti, új határokat. A tanácsok az eddiginél sokkal több jogkört és pénzt kapnak, a központi irányítás pedig visszahúzódik. Ám előtte fel kell mérnünk, hogy az új rendszer kialakítása és a fenntartása mennyibe kerül. Ehhez majd tanulmányozzuk az európai, így a magyarországi tapasztalatokat, hogy ne essünk a mások által már elkövetett hibákba. Nagy feladat lesz, meg kell hozzá változtatnunk az alkotmányt is. Közben folyik az uniós integrációnk, amit nehezít, hogy az ország keleti részében még mindig nincs rend.

– Az EU piacára való belépést az is nehezíti, hogy a piacukon erős a verseny.

– Igen, de mi sem nézzük rózsaszínű szemüvegen át a jövőt. Legalább tíz évig tart majd a felzárkózásunk. Ám még nem vagyunk teljes tagok, így sok uniós előírás még nem vonatkozik ránk. A vállalataink javítani fognak például a termékeik minőségén, és energia-felhasználásuk hatékonyságán is.

– Hol tart a vízummentesség előkészítése?

– Az EU már elfogadta az ezzel kapcsolatos jelentésünket. Az előkészítés második szakaszában a helyszínen fogják megvizsgálni a feltételeket. Az év végén, vagy 2015. elején remélhetőleg az ukrán állampolgárok már vízum nélkül utazhatnak az EU-ba. A szabadabb utazás az üzleti kapcsolatokat és a turizmust is pezsdíteni fogja.

– Ukrajnát hátrányosan érinti az Eurázsiai Unió minapi megszületése?

– Hallottuk, hogy létrejött. Miért lenne hátrányos? Maguk között vámmentesen kereskednek, hasonló megállapodások vannak máshol is. Most is készek vagyunk Oroszországgal együttműködni, de Oroszország sok olyan kereskedelmi korlátot emelt velünk szemben, aminek nincs köze az eurázsiai együttműködéshez. Például piaci helyett politikai árat kér a földgázért. A piacit ár elfogadható ki fogjuk fizetni, a politikait: nem. Tiszteletben kell tartani a játékszabályokat.