Növekedés varázsütésre - nem fullad ki a magyar gazdaság lendülete

Az év hatodik hónapjában 3,02 százalékkal növekedett a GYIA tavaly júniushoz képest, ami arra utal, hogy a gazdaság lendülete a második negyedévben sem fulladt ki.

A Világgazdaság mutatószáma alapján az idei második negyedévben 3 százalék körül növekedhetett a gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Ez azért is kedvező, mert tavaly április és június között már éves alapon is növekedett a GDP, vagyis a bázishatás már nem segítette a bővülést. A GIYA éves alapon tizenhat hónapja, a havi mutató pedig húsz hónapja növekszik. Májushoz képest 0,31 százalékkal emelkedett az index. A tíz részindex körül hat növelte, négy csökkentette a főindexet, egy pedig semlegesen hatott rá.

Az öt pénzügyi indikátor közül csak a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított csökkenése húzta le a GYIA-t. A reálkamat mérséklődése, a pénzkínálat reálértéken mért emelkedése, az Ifo-index növekedése, valamint a rövid és hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség csökkenése is kedvezően hatott.

A reálgazdasági részindexek közül kettő lefelé, ugyanennyi fölfelé húzta a GYIA-t, egy pedig nem változtatta az indikátor értékét. A havi reálkeresetek emelkedése és az ipari termelés volumenindexének növekedése segítette, a fogyasztói hitelek állománynak csökkenése viszont rontotta a főindexet, és egyelőre az ipari rendelésállomány sem túl biztató. A munkakeresés átlagos időtartama 19,2 hónapon stagnált, vagyis ez a részindex nem befolyásolta a GYIA-t.

A Világgazdaság mutatószáma és a beérkező makrogazdasági adatok alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság nem veszített lendületéből az idei második negyedévben. Az ipari termelés kétszámjegyű, 10,1 százalékos áprilisi növekedése és az építőipar száguldása – 27,2 százalékkal nőtt az év negyedik hónapjában – komoly húzóereje a magyar gazdaságnak, a téli közfoglalkoztatási program leállása azonban nem támogatja a GDP növekedését.

Ugyan vitatott, hogy a közmunkások mekkora hozzáadott értéket teremtenek, a KSH a bérük alapján számolja bele őket a GDP-be. Vagyis létszámuk változása érzékelhetően befolyásolhatja nem csak a munkaerő-piaci, hanem a növekedési adatokat is.

Az európai uniós források felhasználásnak gyorsulása és a jegybank hitelprogramjának élénkülése támogathatja a beruházásokat, miközben a kiskereskedelmi forgalom áprilisi 4 százalékos növekedéséből arra következtethetünk, hogy a háztartások fogyasztása lassan növekszik, amit továbbra is támogat a rezsicsökkentés.

Mindent egybevetve számos egyszeri, átmeneti hatás segíti a gazdaság növekedését az idei évben, és a kormányzati döntések (például a közmunkások létszáma) is rendkívül nagymértékben befolyásolják a teljesítményt. Ezzel együtt 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés várható az idei évben.

Az elmúlt hónapokban kissé javuló középtávú növekedési kilátások kapcsán viszont most bizonytalanabbak lehetünk. Az új szektorális különadó kivetése óvatosságra intheti a beruházásokban és új munkahelyek létrehozásában gondolkodó befektetőket.

Így készül a GYIA

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, melyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a folyamatokról. (www.vg.hu/gyiamutato)