Angela Merkel: a rekorder hatvan éve

Sajátos módon emlékezett meg a Spiegel a hétvégén Angela Merkel mai hatvanadik születésnapjáról. Miközben a kancellár éppen a német labdarúgó válogatott világbajnoki győzelméért szorított Brazíliában, a hírmagazin arról írt, mandátuma lejárta előtt távozik tisztségéből.

Merkel ezt gyorsan cáfolta, aztán szurkolt tovább, mellesleg lebonyolított néhány világpolitikai jelentőségű találkozót a díszpáholyban és a riói stadionon kívül, a győzelem után pedig a Nationalelf tagjaival fotózkodott az öltözőben. Egy átlagos hét a világ legbefolyásosabb asszonyának életében – egy amerikai-német kémbotrány és egy olyan EU-csúcs között, ahol sokadjára mutathatja meg erejét.

Pedig látszatra Angela Merkel minden, csak nem a tipikus (európai) politikus. A „Mutti” 2005-ben lett az első női kancellár Németországban, pedig a választások környékén leginkább annyit lehetett róla tudni, hogy az NDK-ból származik és jó pár bakit vétett a kampányban.

Hamar kiderült azonban, hogy egyik hendikep sem befolyásolja politikai teljesítményét. Ami kelet-német gyökereit illeti: félig lengyel származású, evangélikus lelkipásztor apjával és latin-angol szakos tanárnőként dolgozó anyjával nem sokkal születése után költöztek el Németország keleti részébe. Ami pedig a bakikat: csaknem kilenc, a kancellári székben töltött év alatt volt alkalma bizonyítani, hogy nem csak a gazdasági kérdésekhez ért, de a politikai kártyák keveréséhez is nagy tehetsége van.

A doktorátusát kvantumkémiából szerző Merkel politikusi képességeit először a rendszerváltás idején csillogtatta meg: az újraegyesítés előtt ő volt a Lothar de Maiziere vezette kormány helyettes szóvivője. Az 1990 decemberében tartott első szövetségi választáson a stralsundi székhelyű választókörzet képviselőjeként, a kereszténydemokrata CDU színeiben került be a törvényhozásba. Egy évvel később lett a kormány tagja: Helmut Kohl a nőkért és fiatalokért felelős tárca vezetésével bízta meg.

Amikor 1998-ban a CDU elvesztette a választásokat, Wolfgang Schauble pártelnök a főtitkárrá nevezte ki. Két évvel később nagy többséggel már a párt élére választották meg Merkelt. Ebben a minőségében lett a 2005-ben Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár kihívója, majd a két nagy párt között gyakorlatilag döntetlent ereményt hozó választások után nagy kínnal megalkotott nagykoalíció első embere. A 2009-es választások előtt nem volt kérdés újraválasztása, és 2013-ban – még ha újra egy nagykoalíció élén is – folytathatta a kancellári munkát.

Ahhoz, hogy ma a világ legbefolyásosabb asszonyaként emlegessék Merkelt, nagyban hozzájárult a 2008-ban kitört válság, illetve annak európai továbbgyűrűzése. A recesszió, majd az euróválság idején mutatta meg igazán azt, mire képes: a német fegyelemre alapuló gazdasági stratégiával a hajánál fogva kirángatni a valutaunió országait – és persze a válság terhe alatt megrekedt uniót – a válságból.

A megszorításokra alapuló gazdaságpolitikának persze rengeteg bírálója akadt – legutóbb Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság nemsokára hivatalba lépő luxemburgi elnöke igyekezett elhatárolódni tőle –, azt azonban nem lehet tagadni, az EU túljutott a válság legnehezén. Hívei és politikai ellenfelei is elismerik: elévülhetetlen szerepe volt nem csak abban, hogy sikerült egybentartani az euróövezetet, hogy Washington változtatott az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA lehallgatási gyakorlatán, de abban is, hogy hosszú kínlódás után lemondatták Silvio Berlusconi olasz kormányfőt.

Mindezt úgy, hogy Merkel egy pillanatig sem csinált titkot abból: pillanatnyi belpolitikai érdekei épp annyira vezérlik, mint európai elkötelezettsége. Az eredmények pedig őt igazolták Németországban is: a munkanélküliség jelenleg 5,3 százalékos – az uniós átlag ennek több mint duplája. Tavaly ugyan 0,4 százalékra esett vissza a GDP növekedése, ez azonban még mindig jócskán meghaladja a recesszióval küzdő euróövezetét, miközben a büdzsé 2012 óta egyensúlyban van, igaz, a GDP 78 százalékát meghaladó államadósság mellett.

Eközben pedig Merkel nagymamás mosolyát az is megismerte világszerte, akit amúgy hidegen hagy a politika. Vagy azért, mert szabadon választott európai bulvárlap címlapján fogták rá az adott országban elrendelt megszorításokat, vagy mert a tévében látta, ahogy hatalmas átéléssel szurkol egy focimeccsen.

• 1977-ben hozzáment Ulrich Merkelhez, házasságuk öt évig tartott.

• 1978-ban fizikusi diplomát szerzett a Lipcsei Egyetemen, később kvantumkémiából doktorált.

• 1978–1990 között a berlini tudományos akadémia kutatója volt.

• 1990-ben a Demokratikus Kitörés (DA) szóvivője, majd helyettes szóvivő Thomas De Maiziere kormányában.

• 1990 decemberében a Bundestag képviselőjévé választották a CDU színeiben.

• 1991-től a Helmut Kohl vezette kormány nőkért és fiatalokért felelős minisztériumát vezette.

• 1994-től környezet- és természetvédelemért, illetve az atomerőművekért felelős miniszter volt.

• 1998-ban a CDU főtitkárává választották, két évvel később ő lett a párt első női elnöke.

• 1998-ban másodszor kötött házasságot. Férje azóta Joachim Sauer.

• 2005. október 10-én a szociáldemokratákkal kötött egyezség értelmében az alakuló nagykoalíció vezetője lett. Merkel volt a legfiatalabb kancellár a II. világháború óta, mellesleg az első nő ezen a poszton.

• 2007-ben az EU soros elnökeként komoly szerepett játszott a Lisszaboni szerződés kidolgozásában.

• 2009. szeptember 27-én újraválasztották.

• 2011-ben az euróövezeti válság idején több egyeztetést kezdeményezett Nicolas Sarkozy francia államfővel.

• 2013-ban a CDU/CSU legjobb eredményét elérve nyerte a parlamenti választásokat, koalíciós partner hiányában azonban újra az ellenzéki SPD-vel kötöttek nagykoalíciót.

• 2014. január 6-án Svájban síbalesetet szenvedett, eltört a medencecsontja.

• 1977-ben hozzáment Ulrich Merkelhez, házasságuk öt évig tartott.

• 1978-ban fizikusi diplomát szerzett a Lipcsei Egyetemen, később kvantumkémiából doktorált.

• 1978–1990 között a berlini tudományos akadémia kutatója volt.

• 1990-ben a Demokratikus Kitörés (DA) szóvivője, majd helyettes szóvivő Thomas De Maiziere kormányában.

• 1990 decemberében a Bundestag képviselőjévé választották a CDU színeiben.

• 1991-től a Helmut Kohl vezette kormány nőkért és fiatalokért felelős minisztériumát vezette.

• 1994-től környezet- és természetvédelemért, illetve az atomerőművekért felelős miniszter volt.

• 1998-ban a CDU főtitkárává választották, két évvel később ő lett a párt első női elnöke.

• 1998-ban másodszor kötött házasságot. Férje azóta Joachim Sauer.

• 2005. október 10-én a szociáldemokratákkal kötött egyezség értelmében az alakuló nagykoalíció vezetője lett. Merkel volt a legfiatalabb kancellár a II. világháború óta, mellesleg az első nő ezen a poszton.

• 2007-ben az EU soros elnökeként komoly szerepett játszott a Lisszaboni szerződés kidolgozásában.

• 2009. szeptember 27-én újraválasztották.

• 2011-ben az euróövezeti válság idején több egyeztetést kezdeményezett Nicolas Sarkozy francia államfővel.

• 2013-ban a CDU/CSU legjobb eredményét elérve nyerte a parlamenti választásokat, koalíciós partner hiányában azonban újra az ellenzéki SPD-vel kötöttek nagykoalíciót.

• 2014. január 6-án Svájban síbalesetet szenvedett, eltört a medencecsontja. -->