Felpezsdült a magyar befektetői és vállalkozói piac

A Jeremie I. mellett szólt, hogy ebben a mai tőkehiányos piaci helyzetben biztosított nem kevés forrást a hazai vállalkozásoknak. Ugyanakkor a programnak köszönhetően megjelent egy új, fiatal vállalkozói nemzedék tele új ötletekkel, új világnézettel és egy újfajta attitűddel. Ez mindenképpen hozadéka a Jeremie programoknak, még ha nem is minden cég fog sikeresen értékesítésre kerülni, hosszú távon a hazai vállalkozói kultúra fog nyerni ezekkel az új szereplőkkel. Ezt erősítette meg Doszpod Endre, a PortfoLion igazgatója is, aki szerint a Jeremie I-nek köszönhetően megélénkült a befektetési szakma, valamint a vállalatok is olyan lehetőségekhez jutottak, amik korábban nem álltak rendelkezésükre. „Azzal, hogy az állami pénzek mellé magánbefektetői pénzt kellett tenni, és piaci alapon kellett végrehajtani a befektetéseket, egyfajta kiválasztódást eredményezett, azaz a jó ötletek és a jó projektek kerülhettek előtérbe” – mondja Doszpod, majd hozzáteszi, nem pénztemetőnek jött létre a program, alapvetően a piaci alapon jónak ítélt cégek juthattak forráshoz a Jeremie I. révén.

A PortfoLion igazgatója azonban néhány nehézségre is felhívja a figyelmet a programmal kapcsolatban. A meghosszabbított határidő szerint a Jeremie I-ben is 2015. december 31-ig kell a tőkét kihelyezni, de a Jeremie II., III. és IV. programokban is ez a határidő. „Ez a hirtelen jött pénzbőség (már 130 milliárd forint van az alapokban) megnehezíti a források megfelelő hozammal, valóban jó minőségű társaságokba történő kihelyezését, hiszen a programoknak rövid a kifutási idejük, ugyanakkor ezen idő alatt kell megtalálni az ígéretes hazai befektetési lehetőségeket”. Doszpod Endre szerint talán még egy negatívum róható fel a Jeremie I. számlájára: a szigorú kritériumrendszere. A további körökben ugyanis nem vehettek részt az első etapban győztes – és sikeresen működő - kockázati tőke alapkezelők. Öt évnél idősebb cégbe sem invesztálhattak, hiába indított az új kezdeményezéseket, valamint a kihelyezett pénzből csak tőkeemelést lehet véghezvinni, üzletrész-vásárlásra nem lehetett fordítani, illetve viszonylag nagy az adminisztrációs teher is. Azonban nem csak a befektetőknek, hanem a cégeknek is sok újat hozott a Jeremie I. A program indulásakor még egyáltalán nem voltak felkészülve a vállalkozók a befektetőkkel való együttműködésre, addig mára már sokkal tájékozottabbak, nyitottabbak lettek, és már nem félnek elfogadni és megfogadni a befektetői tanácsokat” – mondja Doszpod, hozzátéve, a kezdő vállalkozások közül sokan még mindig ódzkodnak tanácsadót fogadni, mondván, ők egyedül is meg tudják oldani a cégük tőkebevonását. Ami vitathatatlan, nagy pezsgést hozott a hazai kockázati tőke piacon, illetve a startup ökoszisztémában a Jeremie I.

Ugyanis azok a friss cégek is jelentős forráshoz juthattak, amiknek más úton-módon nem könnyen, vagy egyáltalán nem állt volna rendelkezésükre néhány száz millió forint. Túl fiatal cégek voltak ahhoz, hogy a bankok szóba álljanak velük, valamint senki sem vállalta volna be a várható nagy kockázatot, és nem akadt számukra más piaci alapú finanszírozási forma sem. Korábban több alapkezelő is úgy nyilatkozott a Jeremie I-ről, hogy a program megmutatta, érdemes vállalkozni. Erre erősített rá a PortfoLion igazgatója is, aki annyival még kiegészítette, érezhetően megmozdult a vállalkozói és a befektetői piac is: nagyobb lett a vállalkozni vágyás vonzereje is.