Kicsit fékezett a magyar gazdaság

Az év hetedik hónapjában 2,76 százalékkal növekedett a Világgazdaság mutatószáma az előző év azonos időszakához képest. A Gyorsulási Irányadó az elmúlt fél évben folyamatosan 3 százalék feletti növekedésről tanúskodott, és utoljára kilenc hónappal ezelőtt láthattunk a júliusihoz hasonlóan alacsony szintet.

Júniushoz képest 0,1 százalékkal sem növekedett a GYIA. A havi index 0,08 százalékos pluszt mutatott, ami a leggyengébb adat 2011 novembere óta, amikor még visszaesést tapasztalhattunk. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette és egy semlegesen hatott. A hónapban a pénzügyi részindexek jobban teljesítettek a reálgazdaságiaknál.

A reálkamat csökkenése, a pénzkínálat reálértékének emelkedése, valamint a rövid é a hosszú lejáratú kamatkülönbség mérséklődése segítette a főindexet. A pénzügyi indikátorok közül csak az Ifo-index és a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) csökkenése húzta le a GYIA-t.

A makrogazdasági indexekből a reálkeresetek emelkedése és az ipari termelés volumenindexének bővülése járult hozzá a GYIA emelkedéséhez. A munkakeresés átlagos időtartama 19,6 hónapon stagnált, vagyis ez nem befolyásolta a főindexet. A fogyasztási hitelek állománya csökkent, és az ipari rendelésállomány sem igazán tudja segíteni a GYIA-t.

Az index már nem tud olyan gyorsan növekedni, mint az év első felében. Akkor még komoly segítséget nyújtott a bázishatás, hiszen a tavalyi év első negyedévében még visszaesett a gazdaság, és a másodikban sem volt igazán erős növekedés. Mivel gazdaság folyamatosan gyorsult 2013-ban, így a bázis most a növekedés ellen dolgozik. Éppen ezért az év hátralévő részében – különösen az utolsó negyedévben, amikor már tavaly 3 százalékkal nőtt a GDP – várhatóan lassabb növekedési adatok érkeznek majd, attól azonban nem kell tartani, hogy elfogynak a húzóerők.

Az első félévben 3 százalék felett növekedhetett idén a gazdaság, így a második féléves lassulással együtt is kedvező maradhat a növekedésről alkotott kép. Néhány, leginkább egyszerinek tűnő tényező – EU-támogatások gyorsuló lehívása, rezsicsökkentés, jegybanki hitelprogram – húzza a gazdaságot, de látszanak tartós bővülésre utaló jelek is.

Az eurózóna gazdasága továbbra is gyengélkedik, a kontinens növekedési kilátásait pedig rontják az Oroszországgal szembeni további szankciók, illetve az, hogy az Európai Unió által bevezetett korlátozásokat Moszkva milyen válaszlépésekkel torolja meg. Mindez Magyarországra is negatív hatással lehet.

A potenciális növekedés azonban mintha javult volna az utóbbi negyedévekben. Az MNB inflációs jelentése szerint a kedvező beruházási aktivitás és a javuló munkapiaci folyamatok a potenciális növekedés fokozatos élénkülésére utalnak. A képet elemzők szerint árnyalja, hogy a több beruházás egyrészt leginkább állami (EU-forrásból megvalósuló), másrészt a jegybanki hitelprogram is segíti a növekedést. A foglalkoztatás bővülése pedig leginkább a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető, ami viszont bizonyára nem járul hozzá érdemben a potenciális kibocsátás növekedéséhez.

Így készül a GYIA

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, melyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a folyamatokról. (www.vg.hu/gyiamutato)