Újraindulhat az eljárás Magyarország ellen - megbillent a forint

Újraindíthatja a kilenc év után tavaly tavasszal lezárt túlzottdeficit-eljárását Magyarország ellen az Európai Bizottság.

A szakértők magyarországi látogatásuk után úgy látták, hogy az államadósság nem megfelelő ütemű csökkentése miatt vetődhet fel jövő tavasszal az eljárás újraindítása, amit úgy kerülhetne el Magyarország, ha további költségvetési konszolidációt hajt végre. A bizottság szerint növekedésbarát intézkedéseket kell végrehajtani.

Attól azonban nem kell tartani, hogy a bizottság nem várná meg a kormány válaszát. Ha megfelelő intézkedéseket hoz a kabinet, amelyek csökkentik a hiányt és adósságot, akkor eltekintenek a deficiteljárás újraindításától.

A bizottság egyébként elismeri, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít. A belföldi kereslet és az export is hozzájárul a növekedéshez, amely azonban csak a kormányzati impulzus miatt magas. Brüsszel az egyszeri hatások között említi a jegybank hitelprogramját, a szabályozott árak csökkentését, a közmunkaprogram felfutását és az EU-források gyorsuló lehívását. Jövőre már kifutnak ezek a hatások, ami miatt lassulhat a növekedés.

A befektetők figyelmeztetésként értékelték Brüsszel üzenetét. A forint megbillent, és egészen 312-is esett az euróval szemben a délelőtti 310-es kurzusról.

„Az Európai Bizottság szerint Magyarország visszakerülhet 2015 tavaszán a túlzott-deficit eljárás alá, mivel nem teljesíti a csökkenő államadósság kritériumát. Az EB szerint további fiskális intézkedésre van szükség, hogy az ország megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak” – írta a Világgazdaság kérdésére Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza.

„A Bizottság továbbá hangsúlyozta, hogy a kormány arra kell törekedjen, hogy megfelelő tehermegosztást alkalmazzon a devizahitelesek megsegítése során” – tette hozzá.

A magyar államadósság történelmi csúcs közelébe, a GDP 84,6 százalékára emelkedett az első negyedév végére, a tavaly év végi 79,2 százalékáról. Ez elsősorban a jelentős forintgyengülés és a duplájára emelkedő kormányzati tartalékoknak köszönhető – hívta fel a figyelmet Gabler.

„Tavaly decemberben több intézkedés együttese nyomán egyik hónapról a másikra feleződtek a kormány likvid tartalékai, ami így a GDP-arányos bruttó államadósságot a 2012 végi szint alá segítette. Hiába azonban a stabilan 3 százalék alatti költségvetési hiány, a gyenge növekedés és alacsony infláció miatt Magyarország nem tudott érdemi adósságcsökkenést felmutatni” – értékelte a helyzetet az Erste elemzője.

Kiemelte, hogy a következő évek növekedési kilátásait figyelembe véve javulhatna ugyan a helyzet, de a paksi hitelszerződés mellett várhatóan továbbra is magas szinten stagnáló államadóssággal kell számolni.