A stadionja után fizethet reklámadót az FTC

Az FTC reklámbevétele meghaladja az 500 millió forintot, tehát már reklámadót kell fizetni, a stadion névszerződése növelheti az adóalapot

Adóköteles reklámközzétételnek számít-e, ha a sportvállalkozás pénzt kap azért, mert értékesítették a stadion nevét, amelyben mérkőzéseit rendezi? Az FTC Groupama Arénáját is érintő felvetés csak a legszembeszökőbb kérdés, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak ennél összetettebb dilemmákra is választ kell adnia, s feleletei érinthetik a médiavállalatokra kivetett sarcot is - írja a Népszabadság.

Az adóhatóság közzétett egy tájékoztatót, amely a reklámadó kitételeinek értelmezését segíti. A dokumentum rögzíti: a szponzorációból származó bevétel is lehet adóköteles. Például akkor, ha egy sportklub vagy -vállalkozás a csapat mezén vagy molinókon közzéteszi a hirdető nevét, logóját, azaz valamilyen formában megjeleníti a szponzort.

A Muszbek Mihály sportközgazdász és csapata által készített, Sportgazdasági Nagyító című kiadvány kimutatásai alapján a múlt évben az FTC futballcsapata érte el biztosan az 500 millió forintos határt, ami fölött fizetni kell, s a zöld-fehér részleg is minimális összeget utalt volna az államkasszába. A fővárosi klubon kívül legfeljebb a Videoton lehet érintett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportklubok és -cégek többségének reklámközzétételből eredő bevétele nem haladja meg a félmilliárd forintot.

Ám az illetékesek ezzel szűk körben értelmezték a problémát, miközben a sportipar ennél nagyobb körben lehet érintett. Ennek nyomán kérdések sorát tette fel a lap a NAV-nak szerda kora délután, de a szervezet hosszabb időt kért a válaszra. Csütörtök késő estig a Nemzetgazdasági Minisztérium sem reagált a felvetéseikre.

Ennél is komplexebb téma a nemzetközi sportüzlet egyik pillérének számító merchandising szektor sorsa. A sportvállalkozások – például az FTC – shopot üzemeltetnek, amelyben olyan mezek, táskák sokaságát adják el, amelyet a vállalkozás logójával láttak el.

A cég ezzel saját termékét, így a futballt hirdeti, s ha például játékosa neve is szerepel egy pólón, azzal nyilvánvalóan nem csupán a vállalatot, hanem a futballszolgáltatást is hirdeti, azaz – a médiára vonatkozó regulák alapján – nincs kizárva, hogy, akár a napilap saját hirdetése, növeli az adóalapot.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a dresszen a főszponzor neve is olvasható, hiszen akkor a reklámmal ellátott termék kereskedelméből realizál hasznot a támogatott, valamint kvázi terjeszti a reklámot.

Egyszerű megoldás lenne, ha a sportszektort mentesítenék a reklámadó alól, ám mielőtt a részletekről érdeklődtek volna, megkeresték a sportpolitikáért felelős Emmit azzal, hogy kezdeményezi-e a jogszabály módosítását. A tárca így felelt a lapnak: „A sportpolitika egyetért azzal, hogy minden gazdasági szereplőnek ki kell vennie a részét a kölcsönös közteherviselésből.” Ennek az állásfoglalásnak a fényében a médiacégek is nagy érdeklődéssel várhatják a minisztérium és az adóhivatal válaszait - írja a Népszabadság.