Így juthatott államcsődbe Argentína

Nem sikerült megegyezésre jutnia az argentin kormánynak és hitelezőinek, így csütörtökön, közép-európai idő szerint hat órakor formálisan is csődbe került a dél-amerikai állam. A csődhelyzet előzménye, hogy amerikai fedezeti alapok, az NLM Capital Ltd. és az Aurelius Capital Management Ltd. pert indítottak New Yorkban az argentin állam ellen, követelve a 2001-ben általuk nagy tételben beszerzett argentin államkötvények visszavásárlását, összesen 1,33 milliárd dollár értékben.

Ez azért problémás, mert Buenos Aires, miután 2002 elején fizetésképtelenséget jelentett és 95 milliárd dollárnyi államkötvény visszafizetésével maradt adós, 2005-ben és 2010-ben kiegyezett hitelezői 93 százalékával a tartozás nagy részének csökkentéséről. A hitelezők ez alpján az általuk finanszírozott papírok értékének 30 százalékára tartanak igényt – így csökkent le az államadósság a GDP csaknem 170 százalékáról 45 százalék körüli szintre. A két fedezeti alap ezt az egyezséget nem fogadta el, és teljes áron követeli a visszafizetést, annak ellenére, hogy mindketten akkor vásároltak nagy tételben az argentin állampapírokból, amikor már hírek terjengtek egy esetleges államcsődről.

Ez a magyarázata annak, hogy az argentin vezetés többször is „keselyűnek” nevezte az alapokat. Az 1,3 milliárd dolláros összeg visszatartását pedig azzal indokolják, hogy attól tartanak, ezzel precedenst teremtenek a többi hitelező számára. Egy teljes összegű visszafizetés pedig a becslések szerint 120–500 milliárd dolláros tétel lenne, miközben az ország devizatartaléka alig harmincmilliárd dollár.

A pénzre szükség van, mivel Argentína – jóllehet távol van a fizetésképtelenségtől – súlyos gazdasági gondokkal küzd. Ennek mértékét csak megbecsülni lehet, mivel a Christina Fernández elnököt és kormányát gyakorta éri az a vád, hogy valótlan adatokkal igyekeznek jobb képet festeni az ország állapotáról.

A fő problémát a helyi deviza, a peso elértéktelenedése jelenti. Ezen a korábbi pénzügyi vezetés a devizaforgalom korlátozásával próbált úrrá lenni, ami az import kényszerű visszafogását, emiatt pedig áruhiányt idézett elő. A tavaly év végén kinevezett gazdasági miniszter, Axel Kicillof ezért inkább a cégekkel igyekezett kiegyezni arról, hogy az árfolyamesés ellenére fagyasszák be áraikat. Ennek köszönhetően tavasszal a hivatalos adatok szerint mindössze 2 százalék körüli szintre esett vissza a pénzromlás az év elején regisztrált tíz százalékról – eközben azonban elemzők és a Nemzetközi Valutaalap is 30 százaléknál is magasabbra teszi az infláció valós ütemét.

A külföldi befektetők szemében az adatok kozmetikázásán túl az unortodox gazdaságpolitika is rossz fényt vet az országra. A kétezres évek óta az állami befolyás erősítésére és az államháztartás rendbetétele érdekében különadók sorát fogadták el, amelyek nem csak a cégeket érintették, hanem a magánszemélyeket is. A hitelkamatok maximalizálásával a bankok eredményességét befolyásolták. 2008-ban tette rá az állam a kezét a magánnyugdíjvagyonra, ezt követően a devizatartalékra, a legnagyobb felzúdulást azonban az YPF olajcég spanyol Repsol tulajdonában lévő többségének államosítása okozta. A 2012-es lépést per követte, amelynek végén, idén februárban az argentin államot 5 milliárd dollár kifizetésére kötelezték.

Ennél is nagyobb gond, hogy az unortodox politika a jelek szerint már nem hoz eredményt: az elmúlt évtizedben 8 százalékot is meghaladó növekedés elapadt az utóbbi időszakban. 2012 után ismét recesszió fenyegeti az országot, ahol az elmúlt negyedévben 0,8 százalékkal esett vissza a GDP. Maga a csőd – pontosabban szelektív csőd – Martin Redrado, a helyi jegybank korábbi elnöke szerint 1 százalékkal ronthatja Argentína GDP-jének idei alakulását. Ezen belül felerősítheti a peso árfolyamának esését, és tovább nehezíti az amúgy is nehézkes és rendkívül drága finanszírozást.

Korlátozott hatás

A mostani csőd nincs akkora hatással a világ piacaira, mint Görögország néhány éve, vagy akár Argentína 2001-es fizetésképtelensége. Nem csak azért, mert itt most nincs szó fizetésképtelenségről, de azért is, mivel a dél-amerikai ország kiszorult a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról. A részvénypiacokon is többnyire az argentin papírok kereskedésére van negatív hatással a csőd. A feltörekvő országok piacain ugyanakkor érezhető a krízishelyzet hatása, igaz, a negatív folyamatokat a Fed szerdai döntése és az ukrán helyzet is befolyásolta.