Kapcsolt ügyletekre figyel a NAV

Ezzel párhuzamosan az adóbírságok is jelentősen is emelkedtek: tavaly 8 milliárd 396 millió forint volt az ára a kapcsolt ügyletek között alkalmazott helytelen árképzésnek, a tartalmilag nem megfelelő transzferár-dokumentációnak, szemben a 2011-es 6 milliárdos összeggel.

A korábbi évek gyakorlatához képest jóval szigorúbban vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, különös figyelemmel például az ügyletben résztvevő felek karakterizációjára, az árazási módszerekre, a költségalapokra és az alkalmazott haszonkulcsokra, és a jövőben várhatóan még agresszívebben lépnek majd fel az ellenőrzések során. 2007-2008 előtt jobbára csak azt ellenőrizték, hogy megvannak-e a jogszabály által előírt tartalmi elemek a transzferár-dokumentációban, ám mostanra már általános gyakorlattá vált az érdemi vizsgálat. Az ellenőrzésekért a régiós revizorok mellett tavaly óta egy szakértőkből álló főosztály felel, ez is azt mutatja, hogy a NAV kiemelt területként kezeli a transzferárazási kérdéseket, valamint a kapcsolt ügyletek ellenőrzését.

A transzferár-dokumentációs kötelezettségről ugyan a hatósági nyomásnak köszönhetően egyre több vállalkozásnak van tudomása, ám még mindig sokan nem veszik ezt eléggé komolyan, miközben a mulasztók többszörös büntetésre is számíthatnak. Ha ugyanis a vizsgálat után a NAV megemeli az adóalapot, akkor nem csupán az adókülönbözetet, például a hiányzó társasági adót kell befizetni, hanem bírságot is kirónak a revizorok, amelynek maximális mértéke az adóhiány 50 százaléka.

Jelenleg Magyarországon egyetlen olyan eszköz van, amellyel kezelni lehet a jövőbeni transzferárkockázatokat, ez a szokásos piaci ár-megállapítási eljárás. Ennek keretében az adózó maga mutatja be előzetesen az ügyletek transzferár-kezelését az adóhatóságnak, amely határozatban erősíti meg az árazást, illetve a szokásos piaci ártartományt. A szokásos piaci ár-megállapítási eljárás másik nagy előnye – amellett, hogy általa elkerülhetőek az adóalap-kiigazítások és bírságok –, hogy a vállalkozásnak a határozattal lefedett időszakban, amely legalább három, de akár öt év is lehet, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie. Az adóhatósági statisztikák is alátámasztják, hogy a fokozódó szigor miatt a vállalatok folyamatosan ismerik fel ennek az eszköznek a jelentőségét, hiszen évről évre jelentősen növekszik a NAV-nak benyújtott piaci ár-megállapítási kérelmek száma.