Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója kiemelte: Európa egy tapodtat sem tud előrelépni azokban az ágazatokban, ahol növekedés volt – idesorolta a bankszektort, az autó- és technológiai ipart –, kivéve a gyógyszeripart, erre kellene építeni – javasolta. Azt is hangsúlyozta, bankhitelből az ágazat nem tud nőni, hitelből nem lehet kutatni, fejleszteni. „Láttam már ilyet, de azt a céget megvettük” – mondta. Hozzátette: az állami költés már jobban hangzik, de a fejlesztés önerő nélkül nem megvalósítható. A kormány úgy tudja támogatni az ágazatot, ha támogatja a tudományos hátteret, az egyetemek és az ipar kapcsolatát. Szerinte egy magát cselekvőnek mutató kormányzatnak már régen meg kellett volna ezt lépnie. Másik észrevétele az volt, hogy sokkal több kkv-nek kellene lennie az értékláncokban.
Poroszlai Csaba, az Egis vezérigazgatója arról beszélt, hogy Amerika innovál, Kína utánoz, Európa meg szabályoz. Szerinte ebből ki kellene lépni, mert az európai versenyképességet ma már ez hátráltatja. A szabályozási előny, ami például Kínában létezik, megfeleltethető egy indirekt állami támogatásnak, és ezzel foglalkozni kellene – hangsúlyozta.
Láng Róbert egészségipari miniszteri biztos elmondta, rövidíteni kellene az értékláncot, a hazai termelést támogatni. 2024 harmadik negyedévében a gyógyszeripari szabadalmak harmada Kínából származott, tehát fel kell arra készülni, hogy Kína már nem csak utánoz. A szabályozással a piacokat védeni kell. Megjelent a nyáron a stratégiai gyógyszerlista, amelyen a hazai gyártású gyógyszerek kiemelésre kerültek – tette hozzá.
Jelena Livsica, a Teva kereskedelmi vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai gyógyszerellátás veszélyben van, mert egyre több terméket vonnak ki az európai piacról, viszont a piaci bevezetés csökkent. Onkológiai és pszichiátriai termékek tűnnek el, és ez nem jó a betegeknek. Hangsúlyozta: instabil a legfontosabb gyógyszerek ellátása, mert ezeknek mintegy a fele egyetlen beszállítótól származik.
Az árazási rendszer nem követi a termelési költségeket, ezek miatt pedig az európai gyógyszergyártás versenyképessége veszélyben van. Álláspontja szerint felül kell vizsgálni a gyógyszerszabályozást, jó példaként említette a Nemzetgazdasági Minisztériummal kialakított együttműködést.
Tett egy ajánlást is a kormánynak: a nagyon volatilis és instabil piacon kiszámíthatóvá kell tenni a szabályozást, és azt is hozzátette, a rengeteg adóval és eljárási díjjal nem lenne szabad megterhelni az iparágat. „Soha nem fogunk már visszatérni oda, ahol a Covid előtt voltunk, az új norma a flexibilitás, tanulni kell más piacokból, a jó gyakorlatokból” – fűzte hozzá.
Ásványi Tibor, a Naturland ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az ágazatban működő kkv-k olyan termékeket gyártanak, amelyeket a hazai piac vásárol meg 98 százalékban. Míg a nagy gyártók exportra termelnek, a kisebb vállalatok a belföldi piacról élnek, az ágazat árbevételének 2-3 százalékát adják. A kis kkv-k inkubátorként működnek, kinevelik a saját munkaerejüket, akik néhány év után a nagy szereplőknél kötnek ki. A gyógyszeripar nem tud vendégmunkásokat alkalmazni, a kkv-k különösen nem tudnak – emelte ki. Kitért arra is, hogy az értékkövetést végre kell hajtani, árat kell emelni, az extraprofitadó eltörlését üdvözölte. Arról is beszélt: a kormánynak foglalkoznia kell azzal, hogy a szennyvíz- és hulladékkezelés miatt a gyógyszeripar kettős adóztatásnak van kitéve. Érintette a patrióta gazdaságpolitikai intézkedéseket, utalva arra, hogy a környező országokban mindenhol működik ez. Információi szerint Szlovákiában emelni fogják az import-egészségipari termékek áfáját, tanulmányozásra ajánlotta ezt az intézkedést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.