Ehhez fogható inflációs adat még sosem érkezett

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek, az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt az élelmiszerek, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Londoni elemzők előzetesen zéró és mínusz 0,3 százalék közötti éves inflációt vártak szeptemberre.

Hivatalosan nem lehet deflációról beszélni, mert ahhoz több egymást követő hónapban kéne negatív adat. Az előző havi infláció kis mértékben, de pozitív volt.

Az MNB-szemle nemrégi tanulmánya szerint nem jelent deflációt az, ha az árszint egyszeri, átmeneti hatású sokkok miatt csökken (így például az árak esését az indirekt adók mérséklése, vagy bázishatás) idézi elő. Az az árcsökkenés sem defláció, amely a technológiai fejlődés, a termelékenység növekedése vagy a nemzetközi verseny erősödése eredményeként válik tartóssá. Az ilyen jellegű árcsökkenés általában csak egyes szektorokat érint, és nem az egész gazdaságot általánosan jellemző áresésként jelenik meg. A defláció jellemzően a gazdasági aktivitás visszaesésével párosul, míg a technológiai fejlődés, a termelékenység-növekedés és a növekvő verseny eredményeként bekövetkező árcsökkenés a gazdasági bővülésre kedvezően hat.

Az 1960-as évek óta nem volt hasonló mértékű éves árcsökkenés - mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor. A legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak csökkenése járult hozzá a mérséklődéshez, de szerepet játszott bázishatás is - tette hozzá.

Mináry Borbála elmondta, hogy a dohányáruk árrésének tavalyi emelése és a tranzakciós illeték szeptembertől már benne van a bázisban, így ezzel is kedvezőbb az éves adat.

A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke szeptemberben 0,1 százalékot esett augusztushoz képest, az éves mutató pedig 1,4 százalékosra zsugorodott az előző havi 2,5 százalékosról.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest ugyancsak 0,1 százalékos csökkenést mutat, az előző év azonos időszakához képest pedig 0,7 százalékkal mérséklődött.

Mináry Borbála elmondta, hogy az októberi adatokba már teljes mértékben beszámít majd az energiaárak csökkentése, valamint a távhő alapdíjának csökkentése is.

Egy hónap alatt – 2014. augusztushoz viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a csokoládé, kakaó (3,7 százalék), valamint a liszt (1,0 százalék) ára. Nőtt az étolaj (1,1 százalék), a tojás (1,0 százalék) és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs (0,6 százalék) ára. A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,2 százalékkal. Kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára. Ezen belül a járműüzemanyagokért 0,8 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,1 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk ára nem változott.

A szolgáltatásokért 0,8, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3 százalékkal mérséklődött egy hónap alatt.

12 hónap alatt, 2013. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak 0,2 százalékkal nőttek. Ezen belül drágult a tej (5,1 százalék) és a sajt (5,3 százalék). Csökkent viszont a cukor (16,4 százalék), az étolaj (10,8 százalék), a liszt (10,5 százalék), valamint a péksütemények (2,4 százalék) ára. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,3, a szolgáltatások 1,6 százalékkal drágultak. Ez utóbbin belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,5 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 0,7, az egyéb cikkeké 0,6 százalékkal mérséklődött. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartásienergia ára csökkent a legnagyobb mértékben (12,0 százalék). Ezen belül a vezetékes gázért 16,9, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. szeptemberhez viszonyítva.

A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy kommentálta az adatokat: az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő. A rezsicsökkentéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a háztartási energia ára - írták.

Továbbra is a rezsicsökkentés húzza le az inflációt a Buda-Cash és az Erste elemzői szerint, akik ugyanakkor arra számítanak, hogy az élelmiszerek ára tovább emelkedhet.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy vélte, hogy a bázishatások mellett a rezsicsökkentés hatása továbbra is domináns tényező a defláció kialakulásában, éves szinten 12 százalékkal esett a háztartási energia ára, hasonlóan az előző hónaphoz.

Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője kifejtette: éves szinten továbbra is a háztartási energiaárak csökkenése húzza le az inflációt. Az élelmiszerárak idén először mutattak emelkedést éves összevetésben, ez pedig megerősíti az Erste azon várakozását, hogy az alacsony bázisról jelentősebb áremelkedés jöhet az élelmiszerek terén - jelezte a szakértő.