Még a tranzakciós adó is változik jövőre – Ezek a legfontosabb javaslatok

A benyújtott adótörvény-javaslat alapelvként rögzíti, hogy nem eshet kedvezményes adózás alá semmilyen juttatás, ha megállapítható, hogy azt a magánszemély valójában a tevékenysége (munkája) ellenértékeként kapja. E rendelkezés elsősorban azokat a jövedelmeket, juttatásokat érintené, amelyeket korábban valamilyen  mentesség vagy kedvezményes adóteher mellett biztosított a munkáltató (például  adómentes juttatásként vagy egyes meghatározott, béren kívüli juttatásként).

A javaslat jelentősen befolyásolhatja a cafeteria juttatások rendszerét. Ennek értelmében 2015. január 1-jétől megszűnne a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közötti különbség a fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékét illetően. A béren kívüli juttatások a törvényben meghatározott értékhatáron belül biztosított összege után a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és  27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelné, melyek alapja a juttatott összeg 1,19-szerese.

A belső szabályzat alapján adott egyes meghatározott juttatások adóterhelése is növekedne. Az adóalap 1,53-szoros korrekciója következtében a közteher mértéke a béreknél szokásos mértékhez közelítene.

A korábbi 1,19-szeres adóalap korrekciós tétel helyett 1,53-as szorzóval kellene meghatározni  a béren kívüli juttatások adóalapját, ha a juttatás egyéni és összesített értékhatára meghaladja a törvényben meghatározott összeget

Bár a béren kívüli juttatások egyéni értékhatára nem változna, az adott évben a munkáltató által adott béren kívüli juttatások összesített értékhatára 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökkenne.
A javaslat érinti a személyi jövedelemadóban érvényesíthető adókedvezmények körét: a friss házasok bizonyos feltételek teljesülése esetén a házasságkötést követő két éven keresztül havi 5 ezer forint adókedvezményben részesülhetnének 2015. január 1-jétől. A családi kedvezmény igénybe vehető összege két eltartott esetében  2016 és 2019 között fokozatosan a kétszeresére emelkedne, azaz gyermekenként 10 ezer forint helyett 20 ezer forinttal nőne a családok nettó jövedelme.
A javaslat pontosítaná továbbá, hogy a felelősségbiztosítás díja  nem minősül a magánszemély bevételének, így többek között a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának társaság által fizetendő díja után sem keletkezik adókötelezettség.

A javaslat több lényeges ponton módosítaná a társasági adó szabályait. Veszprémi István, a Deloitte adóosztályának partnere elmondta: „Lényeges változás, hogy a 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségek felhasználása a keletkezés évét követő 5 adóévben lenne lehetséges, amellyel egy korábbi szabályt állítana vissza a javaslat. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségekre a keletkezésük időpontjában érvényes feltételek szerint, de legkésőbb a 2025. december 31-et magában foglaló adóévben lenne lehetősége az adózóknak. A javaslat a már meglévő feltételekhez további korlátozásokat vezetne be a jogutódlással átvett, valamint a többségi tulajdonos változást követően rendelkezésre álló veszteségek felhasználására.”

A javaslat kiterjesztené a kapcsolt vállalkozás fogalmát. 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősülne az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. A kapcsolt vállalkozás fogalmának kiterjesztése mellett a javaslat új rendelkezést vezetne be a kapcsolt vállalkozások közötti árak meghatározása során alkalmazandó piaci mértékek tekintetében. Az adatbázis-szűrések esetleges torzító hatásának csökkentése érdekében amennyiben az adózó által alkalmazott módszer tekintetében indokolt, az adózónak a jogszabály által meghatározott statisztikai szűkítéssel kellene megállapítania a szokásos piaci árat.

A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre tekintettel társasági adóban és gyógyszeradóban érvényesíthető kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján lennének elérhetőek a jövőben. A jelenleg opcionálisan választható minősítés kötelezővé tételét fokozatosan vezetnék be, ahol a 2015. adóév átmeneti időszak lenne. Kedvező változás lenne a Deloitte szerint, hogy a javaslat 10 százalék mértékű, a társaságiadó-alapban elismert értékcsökkenési leírást engedne az üzleti és cégérték tekintetében.
Fontos adminisztratív változás, hogy a javaslat értelmében a belföldi összesítő jelentés esetén 1 millió forintra csökkenne a jelenlegi 2 millió forintos értékhatár. Ennek megfelelően főszabályként azon belföldi, egyenes adózás alá eső ügyletekről kellene jelentést tenni, amelyek esetében az áthárított adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Mindazonáltal adminisztratív könnyítés lenne, hogy az adóalany választása szerint az értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet a jelentési kötelezettségének, azaz értékhatártól függetlenül jelenthet minden számlát az összesítő jelentésében.

A javaslat módosítaná az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának meghatározására vonatkozó áfa-szabályozást. Főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolási időszak utolsó napja lenne. Az új szabályozás azonban két kivételt is meghatározna. Ennek megfelelően, ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját, a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lenne. Ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne.

Az új rendelkezések szakaszosan lépnének hatályba. A könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások esetén az új szabályozást olyan 2015. június 30-át követően kezdődő időszakokra kellene alkalmazni a javaslat értelmében, amelynél a fizetés esedékessége is 2015. június 30-át követő időpont. Minden egyéb időszakos elszámolású ügyletnél akkor lenne alkalmazandó az új szabályozás, ha mind az időszak kezdete, mind a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont. Az új szabályra való felkészülésre tehát több mint 1 éves felkészülési időszakot biztosítana a jogalkotó.

A javaslat értelmében az alkalmazandó adókulcs több termék esetében csökkenne 2015. január 1-jétől. Így az egyes sertéstermékekhez hasonlóan különböző nagy testű élő- és vágott állatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére vonatkozó áfa-kulcs 27 százalékról 5 százalékra módosulna.
A javaslat alapján a portfólió-kezelési szolgáltatásra 2015. január 1-jétől nem lenne alkalmazható az áfa-mentesség. A javaslat indokolása szerint a hatálybalépés időzítése a jogbiztonság megőrzése érdekében történik.
A javaslat levonhatóvá tenné a motorbenzin beszerzése nyomán előzetesen felszámított áfát, feltéve, hogy a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be.

A javaslat főként kisebb jelentőségű, technikai jellegű pontosító szabályokat tartalmaz. Jelentős változás viszont, hogy a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozóan kedvező szabály kerülne bevezetésre. Ennek megfelelően a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – adóalap összegét kellene figyelembe venni, és nem a kapcsolt vállalkozások teljes adóévi adóalapját kellene összeadni olyan esetekben, amikor nem az egész évben áll fenn a kapcsolt vállalkozási viszony.

A javaslat úgynevezett „települési adók” bevezetését tenné lehetővé az önkormányzatok számára. Az önkormányzatok rendelettel gyakorlatilag bármilyen olyan adótárgyra települési adót vezethetnének be, amelyet törvényben szabályozott közteher nem terhel. A települési adók személyi hatálya azonban nem terjedne ki a szervezetekre, illetve a helyi adók hatálya alá tartozó vállalkozókra (vállalkozói minőségükben).

A javaslat méltányosabb szabályt vezetne be a kapcsolt vállalkozások helyi iparűzési adóalapjának összeszámítására vonatkozóan. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel-értéket és az eladott áruk beszerzési értékét csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – összegben kellene figyelembe venni.

A javaslat szigorítaná (bővítené) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Míg a jelenlegi szabályok szerint az ingatlanvagyon arányának számításához a viszonyítási alap meghatározásakor az adózó mérlegében kimutatott eszközök értékét csak a pénzeszközök és pénzkövetelések értéke csökkenti, a jövőben az aktív időbeli elhatárolások és a kölcsönök is csökkentenék. Ennek megfelelően bővülne azon cégek köre, ahol az ingatlanvagyon aránya meghaladja a 75 százalékot.

A jelenlegi szabályok alapján az illeték alapja a vásárolt és a vásárlást megelőzően vagy azt követően eladott másik lakástulajdon forgalmi értéke közötti különbözet. Ugyanakkor abban az esetben, amikor az értékesítésre csak a lakásvásárlást követően kerül sor, a magánszemély köteles a vásárolt ingatlanra vonatkozóan az illeték megfizetésére, így a kedvezményt csak utólag tudja érvényesíteni. A javaslat egy éves türelmi időszakot állapítana meg, amely alapján a magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság az illetékkötelezettséget csak az értékesítést követően szabja ki.

A javaslat a kártyás tranzakciók adókötelezettségére vonatkozóan változtatná a szabályokat. Az általános szabálytól eltérően ezekben az esetekben az adóalap a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi tranzakciók összessége, mint egyetlen művelet lenne. Az illeték mértéke éves szinten 800 forint lenne, míg az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártyák ilyen módon történő használata esetén 500 forint.

A javaslat 2015-től hatályon kívül helyezné a befektetési alapkezelők által az általuk kezelt alapok tekintetében fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját. Ugyanakkor szintén ezen időponttól adókötelezettséget állapítana meg a kollektív befektetési formákra, amelyek befektetési jegyeit Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező forgalmazó forgalmazza. Az adó alapja a forgalmazói díj, mértéke pedig 25 százalék lenne.

2015. január 1-jétől az internet-hozzáférés szolgáltatása is adóköteles lenne a javaslat értelmében. Az adó alapja a szolgáltatást igénybe vevő, előfizető, felhasználó által lebonyolított gigabyte-ban mért adatforgalom lenne, míg az adó mértéke a kedden benyújtott tervezet szerint 150 forint lenne minden megkezdett gigabyte után, amelyet a szolgáltatónak kell megállapítania és megfizetnie. A javaslat szerint a távközlési adó összege csökkenthető a megfizetett társasági adóval.

A javaslat új termékcsoportot, az alkoholos italokat vonná a törvény hatálya alá. Ezekre sávos, alkoholtartalomtól függő adómértékeket vezetne be. Kikerülnének viszont a törvény hatálya alól a legalább 20 százalék méztartalmú, de legfeljebb 40 százalék cukortartalmú előrecsomagolt cukrozott készítmények.

A módosítási javaslatok jelentős mértékben érintik a vám utólagos ellenőrzésének eljárási szabályait. Módosulna az ellenőrzés céljának meghatározása, a javaslat változtatna az ellenőrzések fajtáinak elnevezésén, és új elemekkel bővülne a szabályozás. Ilyen új elemként jelentkezne az „audit” típusú ellenőrzés, amely a vámellenőrzéseket új megközelítésbe helyezné

A javaslat kiszélesítené a termékdíj-köteles termékek körét az egyéb műanyag termék, egyéb vegyipari termék, valamint az irodai papír termékkategóriákkal. A gazdálkodók a bevont termékek vonatkozásában csekély mennyiség kibocsátása esetén általány fizetésére lennének jogosultak.

A javaslat alapján változnának az adómértékek, továbbá pontosítanák a felhasználó által adómentesen beszerzett, saját célra felhasznált energia mennyiségére vonatkozó adófizetés keletkezésének elszámolási alapját és időpontját.

A módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően és az adó megállapításához való jog elévülési idején belül lehetőség van az áfa nyilatkozat kijavításának kezdeményezésére, és meghatározná azon korábbi választási kört, melyek tekintetében a kijavítás kérhető.  

Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) számmal rendelkező adózó folytathatna. Az EKAER szám megállapítása érdekében az adóhatósághoz kellene bejelentést tenni, azonban a bejelentői kötelezettség alanya (címzett, vagy feladó) az ügylettől függően változó lenne a javaslat értelmében.

A bejelentési kötelezettség az „Útdíjtörvény” szerinti, útdíjköteles, azaz 3,5 tonna össztömegnél nagyobb össztömegű gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozna. Ez alól kivétel lenne az ún. kockázatos termékek köre, melyek esetében ennél alacsonyabb össztömegű gépjárművel történő fuvarozás esetén is bejelentési kötelezettség terhelné az adózót.

A javaslat elfogadásával az adóhatóságnak lehetősége lenne arra, hogy megkeresésre adatot kérjen az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatokról a telekommunikációs cégektől, amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené.
A javaslat értelmében a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabály, illetve tartalmi tényállás-változás esetkörén túl a nemzetközi jogi kötelezettségváltozás esetén sem lenne a feltételes adómegállapítás alkalmazható.

Mindemellett bővülnének a határozathozatalra nyitva álló határidők is, 75 nap helyett 90 napra, illetve a feltételes adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 45 napról 60 napra. A feltételes adómegállítás iránti kérelmet megelőző előzetes konzultáció díja a korábbi 100 ezer helyett 500 ezer forint lenne.