Októberben szinte teljesen megállt a gazdaság

Októberben 2,99 százalékkal növekedett a GYIA az előző év azonos hónapjához képest. Ilyen alacsony bővülésre utoljára tavaly év végén volt példa, de a közel 3 százalékos növekedés ezzel együtt is kedvező az euróövezeti lassulás és az orosz-ukrán konfliktus tükrében. Az előző hónapokhoz képest mért lassabb dinamikát az is indokolja, hogy a múlt évben folyamatosan javult a gazdaság teljesítménye, vagyis a bázishatás már nem segíti a növekedést.

A GYIA havi indexe – szeptemberhez képest – mindössze 0,07 százalékos növekedést mutat, ennél rosszabb adat csak 2012 végén érkezett, amikor az ország kilábalt a recesszióból.

A tíz részindexből öt kedvezően hatott, négy visszahúzta a mutatót, egy pedig nem befolyásolta a GYIA-t. A makrogazdasági indexek kissé jobban teljesítettek a pénzügyieknél. A reálkamat csökkent, az Ifo-index tovább esett, és a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének reálértéke is visszaesett, mindez pedig negatívan hatott.

Csak a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok hozamkülönbségének csökkenése, valamint a pénzkínálat reálértékének emelkedése segítette az indexet. A makrogazdasági indexek közül a reálkeresetek növekedése, a fogyasztási hitelek állományának emelkedése, valamint az ipari termelés bővülése húzta felfelé a GYIA-t. A munkakeresés átlagos időtartama 19,2 hónapon stagnált, így ez a részindex nem befolyásolta a főindexet, az ipari rendelésállomány visszaesése azonban visszahúzta a GYIA-t.

Az idei év egészében kifejezetten jól teljesít a gazdaság, ha az év utolsó két hónapjaiban komoly lassulás következne be, még akkor is 3 százalék felett alakulna a GDP-növekedés üteme. Ennél nagyobb gazdasági növekedésre utoljára a válság kirobbanása előtt, 2006-ban volt példa.

A gyors növekedés mögött számos egyszeri tényező húzódik meg. Idén leginkább a szabályozott árak csökkentése miatt bővül a fogyasztás, a beruházásokat pedig elsősorban az európai uniós források gyors lehívása hajtja. A növekedéshez hozzájárul az is, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma folyamatosan emelkedik, akiket a bérük alapján beleszámolnak a GDP-be. A jövő évben néhány átmeneti hatás kifutása, a lassú euróövezeti kilábalás, valamint az orosz embargó miatt lassabb növekedés várható.
A potenciális növekedés sem tud érdemben javulni, továbbra is 1 százalék körül lehet.

A gazdaság hosszú távú növekedési kilátásai annak ellenére visszafogottak, hogy a potenciális kibocsátás egy fontos tényezője, a foglalkoztatás folyamatosan növekszik. A közfoglalkoztatás azonban nem számít piaci alapú (hiába dolgoznak néhányan közülük vállalatoknál), így a munkanélküliségi ráta ebből fakadó csökkenése nem javítja a potenciális kibocsátást. A másik fontos tényező, a tőke növekedési hozzájárulása szintén alacsony, és a különböző ad hoc gazdaságpolitikai intézkedések miatt még inkább elkerüli Magyarországot a tőke. Különösen kedvezőtlen, hogy a termelékenység sem javul igazán.

A befektetők most még inkább elbizonytalanodhattak: az amerikai kitiltási botrány, a nyugati értékektől való egyre inkább kirajzolódó eltávolodás, valamint az internetadó bevezetése együttesen olyan negatív hatásokkal járhat, amelyek visszavetik Magyarország növekedési kilátásait. Az unortodox gazdaságpolitika folytatása – amelynek fontos eleme a külföldi vállalatok profitjának korlátozása – miatt a Magyarországon lévő multinacionális vállalatok beruházási tevékenysége visszafogott maradhat, miközben másokat távol tarthat az országtól.

Így készül a GYIA

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).