Szorul a hurok a multik nyaka körül

Az Apple, a Fiat és a Starbucks csak néhány a nagyvállalatok közül, amelyeknek az adófizetésével – vagy adóoptimalizálásával – problémája van az Európai bizottságnak. A szigorú szabályozás és fellépés a válsággal függ össze. Juhász Gergely, a PwC Magyarország adótanácsadás üzletágának menedzsere a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a gazdasági válsággal párhuzamosan az országok figyelme az adóbevételek biztosítására és ezzel összefüggésben a vállalatok által folytatott, egyébként legális adótervezési technikákra terelődött. Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó régiós vezetője kissé erősebben fogalmazott. Szerinte az országok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemnek.

A vállalatokat viszont sokszor azok az országok segítik az adóoptimalizálásban, amelyek kedvező adózási környezetet biztosítanak.

„Nem meglepő, hogy Hollandia, Írország, Luxemburg, Ciprus, Málta vagy Svájc nem örül feltétel nélkül a kezdeményezéseknek” – emelte ki Juhász Gergely. Beer Gábor, a KPMG adótanácsadási csoportjának vezetője kiemte: az adóverseny egyik győztesének kétségtelenül Írország tekinthető, amely kedvező adózási környezete miatt az EU-ba belépő legnagyobb amerikai befektetők – többek között a Microsoft, az Apple, a Facebook és a Google – kiindulópontjává vált.

Az Európai Bizottság a múlt héten jelezte: eljárást kezdeményez Írország és közvetetten az Apple ellen. A cégcsoport amerikai anyavállalata két ír leányvállalatot hozott létre az Apple-jogok hasznosítására, amelyek jogdíj ellenében Európa, Afrika és Ázsia területén értékesítik a jogokat. Ebből a két cég több tízmilliárd dolláros profitra tett szert, de az ír társasági adóbevallásban csak évi 40–80 millió euró adóköteles jövedelem szerepelt – emelte ki Békés Balázs. Az Európai Bizottság szerint az adókötelezettség alacsony összege az ír adómegállapodásokban szereplő kedvezményekre vezethető vissza, és ezzel Írország tiltott állami támogatást nyújtott az Apple-nek.

„Az ehhez hasonló struktúrák felállítása akár alig néhány százalékos effektív társasági adókulcsot is eredményezhet a cégcsoportok részére, ez az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonylatában rendkívül alacsony. Ezért is keltheti fel különösen ez a gyakorlat a hatóságok figyelmét” – hívta fel a figyelmet Gémesi Péter, a Deloitte transzferár üzletágának vezetője. Az Apple-lel, a Starbucksszal és a Fiattal kapcsolatos vizsgálatok egyik legfontosabb területe az alacsony adókulcs elérésének egyik kritikus pillére, a csoporton belüli elszámoló árak (transzferárak) meghatározása. Ez nem véletlen, hiszen az árak kialakításával óriási összegeket lehet megmozgatni és a kedvezőbb adózású területekre irányítani.

Nem csak a bizottság, hanem nemzetközi szervezetek is küzdenek az ellen, hogy egyes országok túl nagy adókedvezményt adjanak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) több éve dolgozik a káros adóverseny hatásainak semlegesítésére adandó válasz megfogalmazásán – emelte ki Beer Gábor. Az OECD szerint az államok szoros együttműködése révén kiküszöbölhetőek az úgynevezett hibrid adóelkerülési technikák, vagyis amikor az adóalanyok az egyes nemzeti adórendszerek közötti különbségek kihasználása révén érik el adóterheik csökkenését.

Nem csak a kisebb országok gondolkoznak el a nemzetközi adóegyezmények esetleges negatív hatásain. „Az utóbbi időszakban az Egyesült Államok több magas rangú tisztviselője is aggályainak adott hangot. Ezt az magyarázza, hogy az USA sajátos adórendszeréből fakadóan nem kizárt, hogy a kezdeményezéseket az amerikai adóbevételek sínylenék meg” – vélekedett a PwC szakértője.

Bárhogy is alakulnak az egyezmények vagy szigorodnak a szabályok, egyelőre biztos nem zárulnak be az adóoptimalizálási lehetőségek. „Adótervezés mindig is lesz, ez része a hatékonyan működő gazdaságoknak még akkor is, ha sokan morális és etikai szempontok alapján ezt megpróbálják kétségbe vonni” – válaszolta Juhász Gergely arra a kérdésünkre, hogy maradnak-e kiskapuk a szigorítások után. Az azonban biztos, hogy az eddigi technikákat új megoldások váltják majd fel – tette hozzá.

Kihasználják a különbségeket

Sokszor az adóalanyok az egyes nemzeti adórendszerek közötti különbségek kihasználáséval érik el adóterheik csökkenését. Erre tipikus példa, amikor egyes eszközöket adózási szempontból eltérően kezelnek az államok, így két különböző országban is levonást, adómentességet érhet el az adóalany – mondta Beer Gábor. A KPMG szakértője kiemelte, hogy ha az egyik ország tőkének, míg a másik állam hitelnek minősíti a vállalat által a másik országban alapított leányvállalaténak biztosított összeget, úgy az egyik országban az osztalék adómentessége, míg a másik országban a hitel terhére fizetett kamat levonhatóságával az adózás mindkét országban elmarad. Az OECD által kínált megoldás az lehet, ha az egyes adórendszerek összehangolása révén az egyik állam csak akkor biztosítja a kamat levonhatóságát, ha a másik állam nem nyújt adómentességet ugyanazon gazdasági eseményhez kapcsolódóan és fordítva.