Bizottság: veszélyes, amit Magyarország csinál a bankrendszerrel

Erős gazdasági fellendülés mutatkozik Magyarországon, és az utóbbi negyedévek az előző évhez képest mérve a 3 százalékos mértéket jóval meghaladó magyar növekedési adata az Európai Unióban a legkedvezőbbek közé tartoznak. Ez a magas növekedés azonban részben az uniós források gyorsuló lehívásának köszönhető a 7 éves költségvetési időszak lezárásával párhuzamosan. Ezen túlmenően további rövid távú élénkítő intézkedések (köztük például az MNB Növekedési Hitelprogramja, a rezsicsökkentés és az egyre kiterjedtebb közmunkaprogram) is hozzájárultak a növekedési dinamikához – derült ki az Európai Bizottság Magyarországról szóló friss elemzéséből. A bizottság képviselői november végén hatodszorra és egyben utoljára tettek felügyeleti látogatást Magyarországon a 2008-as hitelcsomag kapcsán. Szerintük a gazdaságélénkítő intézkedések hatásának várható mérséklődését tükrözi a bizottság következő évekre vonatkozó 2014 őszi előrejelzése, amely szerint csökkenni fog a növekedés üteme.

A hazai hatóságokkal egyetértés mutatkozott abban, hogy Magyarország jó úton halad a 2014-re vonatkozó, a GDP 2,9 százalékának megfelelő hiánycél eléréséhez. Ugyanakkor az államadósság alakulása még nem mutat stabilan csökkenő tendenciát, és a bizottság 2014 őszi előrejelzése szerint az államadósság csökkenésének üteme felveti annak kockázatát, hogy az ország megsértheti a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit.

Ami a távolabbi kilátásokat illeti, a bizottság szerint örvendetes, hogy a kormány 2015-re a korábban tervezettnél alacsonyabb hiánycélt tűzött ki, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy komoly aggályok merülnek fel a 2015-ös költségvetési tervezetben foglalt több bevételnövelő intézkedés megalapozottságával kapcsolatban. A költségvetési kiigazítás fenntarthatóságát elősegítené a hazai közpénzügyi rendszer további erősítése, elsősorban a törvényileg már rögzített középtávú költségvetési szabályozási keret határozott bevezetése révén.

A pénzügyi közvetítőrendszer normál működésének helyreállítása alapvető jelentőségű a növekedés fenntartható fellendítése érdekében: ehhez a bizottság szerint elengedhetetlen a bankok tőkefelhalmozási lehetőségeinek javítása, valamint erőteljesebb erőfeszítések szükségesek a portfólió tisztítás terén is. A pénzügyi ágazatra nehezedő, folyamatosan emelkedő adó- és szabályozási terhek fényében a javasolt szakpolitikai korrekcióknak ki kell terjedniük e terhek mérséklésére is, hogy azok összhangba kerüljenek az európai átlaggal.

A bizottság tisztviselői nyugtázták a devizaalapú jelzáloghitelek elszámolására vonatkozó és azok kivezetését rendező törvénycsomagot, és ebben az összefüggésben kiemelték a konzultációra épülő döntési folyamat és az arányos teherviselés fontosságát a folyamat további szakaszaiban, nem utolsósorban az erkölcsi kockázat enyhítése végett. E tekintetben az olyan intézkedéseket fokozatosan el lehetne törölni, melyek akadályozzák a tartósan nem teljesítő hitelek számának csökkentését – mint például az árverezésekre vonatkozó moratórium –, és ez összekapcsolódhatna a legnehezebb helyzetben levő hitelfelvevők számára nyújtott állami segítséggel. A bizottság munkatársai nyomatékosan kérték a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banktól, vagyis a központi banktól, hogy a nemrégiben kezdeményezett eszközkezelő társaságát (rossz bank – a szerk.) teljes mértékben az uniós alapszerződésekkel összhangban alakítsa ki. Azt is kiemelték, hogy a legutóbbi pénzügyi válság tapasztalatai alapján a jelentős állami tulajdonrész a bankszektorban azzal a kockázattal jár, hogy az államháztartást a jövőben pénzügyi kötelezettségeknek teszi ki – írja a bizottság. A kormány nem titkolt szándéka, hogy az MKB Bank megvásárlása után tovább növelje a nemzeti tulajdont a bankrendszerben; erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a közelmúltban.

Általánosságban a látogatás során az uniós küldöttség kiemelte: a jelenlegi ciklikus fellendülésben rejlő lehetőséget ki kell aknázni strukturális reformok megvalósítására - összhangban a 2014-es ország specifikus ajánlásokkal - annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is viszonylag alacsony növekedési potenciálja erősödjön. Ebben az összefüggésben a bizottsági tisztviselők egy stabil és a jelenleginél kiegyensúlyozottabb társaságiadó-rendszer megteremtésére hívták fel a figyelmet, és egyúttal sajnálkozásukat fejezték ki, hogy az ágazati különadók súlya még tovább nőtt a közelmúltban, egy sor új, célzott adónem elfogadása révén – emeli ki elemzésében a bizottság. Ezen felül sürgették, hogy a szakpolitikai intézkedések legyenek kiszámíthatóbbak és versenyképesség-orientáltabbak, különös tekintettel a szolgáltató ágazatban a piacra lépés akadályainak csökkentésére.

Miközben a külső eladósodottság gyorsan csökken, noha egy igen magas induló helyzetből, a magyar állampapírpiacot kiegyensúlyozott kereslet és viszonylag alacsony hozamok jellemzik, így az államadósság gördülékenyen finanszírozható volt. Az EU fizetésimérleg-hitelének második, november elején visszafizetett 2 milliárd eurós részletével Magyarország a rendelkezésére bocsátott összeg több mint 70 százalékát visszafizette, és ezzel a hitelprogramot követő felügyeleti rendszer automatikus jogi kötelezettsége megszűnt. A bizottság ebből következőleg a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a következő hetek során dönt a felügyeleti rendszer esetleges lezárásáról. A felügyeleti eljárást követően is alapvető fontosságú marad azonban a szerkezeti reformok folytatása, illetve költségvetési és pénzügyi stabilitás elérése, amit a bizottság az Európai Szemeszter keretében fog majd nyomon követni.