Duplájára dagadt a Miniszterelnökség

Évről évre folyamatosan emelkedik az állami alkalmazottak száma – azonban nem feltétlenül csak orvosból, tanárból de bürokratából is egyre több lesz. És amíg a közfoglalkoztatás jelentősen emeli például az egészségügyi területen tevékenykedők létszámát is, az oktatásban nincs ilyen jelenség: ott 2010 óta 10 ezerrel kevesebb dolgozót regisztrál a statisztika. Jelentős a növekedés viszont a közigazgatásban: az öt évvel ezelőtti 78 ezres létszám 86 ezresre duzzad az elmúlt év októberig. A gyarapodás igazán tavaly gyorsult fel: a központi igazgatásban, a kormánytisztviselők létszáma közel kétezer fővel gyarapodott – részben annak hatására, hogy az eddig külön cégekben működő EU-elszámolásokkal foglalkozó munkatársakat beolvasztották.

Az elmúlt három évben összességében emiatt emelkedett meg igazán a minisztériumok létszáma is. A Miniszterelnökségen ma már 614 ember dolgozik – ez csak a központi kancellária létszáma, a háttérintézményekkel és a kormányhivatalokkal együtt 34 ezer ember tartozik az irányítása alá. A központi létszám azonban csaknem a háromszorosa annak is, mint amekkora az intézmény 2012-ben volt. A növekedés akkor is látványos, ha leszámítjuk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség beolvasztásával járó 127 fős gyarapodást: a Miniszterelnökség létszáma így is a duplájára dagadt erre az évre.

Jelentős még a növekedés a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárcánál is, azonban ezeknél a minisztériumoknál hatott a legjobban az uniós szervezeti átrendezés, csak emiatt több mint 1700 fővel gyarapodott az engedélyezett keret. Ha ezt leszámítjuk, akkor ez a két tárca tűnik a bürokráciacsökkentés élharcosának: 8, illetve 10 százalékkal mérséklődött a létszámuk. A valóság ennél kicsit szomorúbb képet mutat: az átrendezések következtében vesztettek területet és embert, hiszen egyes feladatok máshová, leginkább a külgazdasági feladatokat megszerző külügyi tárcához kerültek. Ez a magyarázata részben az új külügy gyors létszámnövekedésének is, ám a 32 százalékos létszámbővülés jelentős részét inkább ott is a központosítás magyarázza.

Egyedül a honvédelmi tárcánál nem találtuk nyomát a létszám bővítésének, pedig – ellentétben a bürokráciacsökkentési tervekkel – a hadügyi kiadások növelését vállalta a kormány a NATO-nál. Ez ma a beruházások növekedésében látszik, ami egyrészt aligha jelent tartós képességnövekedést, másrészt részben polgári célokat is szolgál (ilyen például a pápai katonai reptér 20 milliárdos fejlesztése, amelynek az a célja, hogy a légikikötőt kereskedelmi szállításokra is használni lehessen).

A minisztériumok létszáma összességében folyamatosan, évről évre növekszik. Ezt mindig indokolják a belső átrendezésekkel, és a feladatok átcsoportosításával is, ám az elszámolás vége csak az, hogy 2012-höz képest 10 százalékkal nagyobb most a létszám akkor is, ha a növekedésből leszámítjuk az uniós központosítást. Azzal együtt számolva a gyarapodás 44 százalékos volna.

Nehéz költözés

A január elsejétől Kecskemétre költöztetett vidékfejlesztési államtitkárság 110 dolgozójának közel a fele nem vállalta az ingázást és a költözést – közölte korábban a Miniszterelnökség. A kabinet tavaly nyáron jelentette be a költözési szándékot, azzal együtt, hogy a miniszterelnök irodája a várba, a földművelésügyi tárca Debrecenbe, a honvédelmit pedig Székesfehérvárra költöztetnék. Ezekből egyelőre csak a kormányfő és a vidékfejlesztési államtitkárság költözése valósult meg, míg a minisztériumoké lekerült a napirendről.