Jelentősen nőtt tavaly a gazdaság, de a dinamika nem fenntartható

Tavaly 3,3 százalékkal növekedhetett a gazdaság a GYIA alapján, amire hét éve nem volt példa. November és december kivételével minden hónapban 3 százalék felett növekedetett a gazdaság, ami a rendkívül alacsony bázis, az uniós források lehívásának gyorsulása, a választási év miatti költekezés, az autógyárak termelésének felpörgése, magyarázhat valamint rezsicsökkentés és a jegybanki hitelprogram növekedésösztönző hatása.

Az év utolsó hónapjában azonban már csak 2,38 százalékos növekedést mutat a Világgazdaság mutatószáma az előző év azonos időszakához képest, ennél alacsonyabb bővülési ütemre pedig 2013 augusztusa óta nem volt példa. Az egyszeri növekedésösztönző hatások kifutása és a gyenge külső kereslet hatására novemberhez képest minimálisan, 0,04 százalékkal csökkent a GYIA, ami újabb jele annak, hogy a növekedés jövőre már jóval visszafogottabb lehet.

Az öt pénzügyi indikátor közül kettő lefelé húzta a mutatót, míg három segítette a növekedést. A reálkamat az alacsony infláció miatt csökkent, a pénzkínálat reálértéke a központi bank növekedési hitelprogramjának hatására tovább növekedett, valamint a Budapesti Értéktőzsde reálértéken számított emelkedése is hozzájárult a bővüléshez. Az Ifo index gyenge teljesítménye, valamint a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség növekedése csökkentette a GYIA-t.

A reálgazdasági indexek is vegyesen teljesítettek: a reálkeresetek emelkedtek, a fogyasztási hitelek állománya bővült, a munkakeresés átlagos időtartama pedig 19,4 hónapról 19,2-re csökkent. Ugyanakkor az ipari termelés szezonálisan és munkanappal igazított indexe visszaesett és a gyenge ipari rendelésállomány is visszahúzta a GYIA-t.

Összességében az adatok a gazdasági növekedés ütemének lassulására utalnak: 2013 végén már dinamikusan, 3 százalék felett növekedett a gazdaság, vagyis a korábbiakhoz képest magasabb bázis miatt most kisebb a lendület. A növekedés trendje alapján az idei év első felében már érzékelhetően 3 százalék alatt lehet a GDP bővülésének üteme.

Idén már nem lesz választási költekezés, az uniós források lehívása aligha gyorsítható tovább, az ipari termelés növekedése nem tér vissza a kétszámjegyű ütemre, és a rezsicsökkentés hatása is kifuthat, ha nem lesz további ármérséklés. Kedvező hatást gyakorolhat viszont azt, hogy a devizahiteles háztartások törlesztőrészlete csökkenhet, a reálbérek 2-3 százalék között növekedhetnek, és a „globális rezsicsökkentés”, vagyis az olaj árának tavalyinál alacsony szintje mérsékelheti az inflációt.

Mindezek miatt a tavalyinál alacsonyabb, a belső kereslet által vezérelt gazdasági növekedés várható az idei évben. A gyenge potenciális kibocsátás gyorsulásához azonban nem egyszeri tényezőket, hanem leginkább a termelékenység, a piaci munkahelyek és beruházások tartós és kiegyensúlyozott növekedését kellene látnunk.

Így készül a GYIA

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).