Tartalékait veti be Moszkva

Az orosz kormány nem akarja „ész nélkül” elkölteni tartalékait – közölte tegnap Anton Sziluanov pénzügyminiszter. A politikus megnyugtatónak aligha nevezhető megjegyzése egy még ennél is kevésbé megnyugtató program bemutatásakor hangzott el. A Kreml „Az egyenletes gazdasági fejlődést és a társadalmi stabilitást biztosításáról” szóló válságtervet fogadott el hétfőn késő este, órákkal azt követően, hogy a Standard & Poor’s bejelentette: BB+, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolja vissza az orosz szuverén államadósságot. Az S&P az első hitelminősítő, amelynél bóvliba került Oroszország, ám vélhetően nem az utolsó, hiszen a Moody’s és a Fitch is csak eggyel a kockázatos szint felett tartja a gazdaságot, ráadásul mindkettő negatív kilátással, vagyis heteken-hónapokon belül számítani kell az újabb leminősítésre. Ha pedig még egy nagy minősítő meglépi ezt, számos alapkezelőnek el kell adnia orosz kötvényeit. Az orosz cégek jó részét közvetlenül nem érinti a leminősítés, hiszen az Oroszország ellen a krími beavatkozás óta elfogadott szankciók egyike elvágta őket a nyugati piaci finanszírozástól. Az orosz államot azonban a tőkekivonás felgyorsulása, illetve a megnövekvő kamatterhek miatt a 14 százalékos államadósság növekedése fenyegeti.

A hétfő este bejelentett lépés sem lepte meg nagyon a piacokat, ám ez nem jelenti azt, hogy kedvezően reagáltak volna: a rubel mindenkori legrosszab záróárfolyama közelébe került a dollárral szemben, az orosz devizából 68,32-t kellett adni egy egységért. A rubel árfolyamesése sem új fejlemény, hiszen tavaly év elején még 30 rubel körül volt az amerikai fizetőeszköz. Az oroszok helyzetét ezzel párhuzamosan rontják az ukrajnai konfliktus miatti szankciók és az olajár mélyrepülése is. A jegybank tavaly 76 milliárd eurót költött a rubel erősítésére, december közepén pedig – a rubel hirtelen zuhanását követően – 600 bázisponttal 17 százalékra emelte az alapkamatot.

A moszkvai vezetés most tehát az utolsó mentsvárhoz, a költségvetéshez nyúl. Az intézkedések fedezetére ugyanis válságellenes tartalékot hoztak létre az állami költségvetésen belül. Ebbe az év elején 193 milliárd rubelt (mintegy 788 milliárd forint) már elkülönítettek, jelenleg 170 milliárd rubel áll még az orosz kormány rendelkezésére. Igor Suvalov orosz miniszterelnök-helyettes egy hete jelentette be, hogy az orosz kormány 18 milliárd euró (nagyjából 1400 milliárd rubel) értékű tervet dolgozott ki a gazdaság megtámogatására, hogy segítsen átvészelni a visszaesést. A részben a büdzséből, részben a nemzeti jóléti alapból finanszírozott, illetve állami hitelgaranciát nyújtó programból 250 milliárdot a bankok feltőkésítésére, 188 milliárdot a nyugdíjkassza feltöltésére fordítanak, a gazdaság erősítésére a legnagyobb rész, 157,5 milliárd az építőszektor segítésére jut.

Rá is fér a tőke a gazdaságra: a rubel gyengülése miatt az állam, a bankok és a cégek külső adóssága mostanra 600 milliárd dollárra, a GDP nagyjából felére ugrott a tavalyi 35 százalék után – írja a Financial Times.

A kilátások sem kedvezőek: ugyan a kormány most azt ígéri, a költségvetés 0,5 százalékát kitevő deficitet 2017-re leküzdi, ám kérdéses, hogyan. Szakértők ugyanis nem csak 2015-re, de még a következő két évre is recessziót jósolnak, a jelenlegi alacsony olajárak mellett.

A lépésekről legkorábban a külügyminiszterek holnapi tanácsa tárgyal, az állam- és kormányfők következő, február 12-én tartandó brüsszeli csúcstalálkozójukon dönthetnek újabb szankciók elfogadásáról.

A lépésekről legkorábban a külügyminiszterek holnapi tanácsa tárgyal, az állam- és kormányfők következő, február 12-én tartandó brüsszeli csúcstalálkozójukon dönthetnek újabb szankciók elfogadásáról. -->