Varga elárulta, mit terveznek idén

A magyar gazdaságnak egyáltalán nem lesz rossz éve az idei, de érdemesebb egy óvatosabb prognózissal számolni erre az esztendőre – emelte ki.

Varga Mihály szerint a magyar gazdasági modell működik. „Az elmúlt 3-4 év teljesítménye alapján joggal mondhatom, hogy az eredményünk uniós átlag feletti. Ahhoz, hogy tartós felzárkózás valósuljon meg az országban, ennek a modellnek jobban kell működnie. Néhány olyan módosítás kell a gazdaság szerkezetében, amely a növekedést tartóssá tudja tenni – hangsúlyozta a miniszter.

"2010-ben az emberek egy része csodát várt, egy másik része csődöt. Ez volt a kiindulópont. A piaci szereplők és a magánszemélyek is csodát vártak. Az emberek azt gondolták, hogy a kormány csökkenti a válság hatásait: nyakig voltunk a devizahitelekben. Akkor a tíz legkockázatosabb ország között volt Magyarország, és Görögországgal emlegettek minket sűrűn" – emlékeztetett Varga Mihály. A csodavárás csökkent, sokkal reálisabbak lettek a kormánnyal szembeni várakozások, miközben a csődközeli helyzettől eltávolodtunk.

Továbbra is a gazdasági növekedés, a hiány kordában tartása, a munkahelyek számának növelése, az uniós források hatékony felhasználása a célunk – tette hozzá a miniszter, aki szerint az elmúlt években olyan strukturális váltás indult meg, amit érdemes folytatni.

Tavaly elértük azt, hogy az első 9 hónapban 3,6 százalékos növekedés valósult meg, ami az uniós és a közép-európai átlag felett van. A növekedésben elértük azt, amit csak lehetett, és nincs okunk szégyenkezni. Sokan beszélnek átmeneti hatásokról, de Varga kiemelte, hogy az egyszeri hatások már másfél éve hangzanak el. Szerinte a gazdaságkutatók, elemzők, és időnként a hitelminősítők is látják, hogy a gazdaság pozíciója 2010-hez képest változott.

"A rezsicsökkentés hatásának kifutása sokak szerint egyszeri hatás, most viszont azt látjuk, hogy az energiaárak újra csökkennek. Ez a hatás 2015-ben is elkísérhet bennünket. Átmenetinek szokták említeni az uniós források gyorsuló lehívását is: a felhasználás mértéke kisebb lehet, mint 2014-ben, de ha hatékonyabban tudjuk elkölteni, akkor nem kell azzal számolni, hogy ez a hatás kifut a rendszerből" – vélekedett Varga Mihály.

Azt a módszert keresték, hogyan lehet stabil növekedést elérni, amelynek egyik eszköze az adórendszer átalakítása volt. „Minden változásnak érdemes időt adni. A munkát terhelő adókat csökkenteni kell, és ha munka alapú gazdaságról beszélünk, akkor ez azt végig kell vinni” – mondta a miniszter, kiemelve, hogy a fogyasztási típusú adókban kell beszedni a költségvetés bevételeit, adott esetben itt még növelés is szóba jöhet.

Az elmúlt évek adómódosításai után minden területen több adóbevétel folyik be, mint korábban. Áfában 8 százalékkal nőttek a bevételeink tavaly, társasági adóban 10 százalékos a növekedés a miniszter szerint, aki különadók nélkül számította ezt. Személyi jövedelemadóban 6 százalékos bevételnövekedés történt – tette hozzá. Szerinte ez azt jelzi, hogy helyesen és megfelelő módon állították be az adók szintjét, mert a növekedés megmaradt, és befolytak a kívánt bevételek. Ebben benne volt az online pénztárgép rendszerének bevezetése, és a kiskereskedelmi forgalom sokkal tervezhetőbbé vált. A NAV ellenőrzései célzottabbá tudtak válni, már vizsgálják azt, hogy hol kell célzott adóvizsgálatokat végrehajtani. Varga elmondta, hogy ennek a rendszernek a kiterjesztése fog megtörténni az idei első félévben, főleg a szolgáltató szektorban.

Az elektronikus közúti áruforgalmi rendszer próbaüzemben van, amiből elérünk többletbevételt, de semmi akadálya annak, hogy a próbaüzemet meghosszabbítsuk, ha kell – nyugtatta meg a piaci szereplőket Varga Mihály, aki kiemelte: „Nem vagyunk süketek és vakok, halljuk, hogy milyen problémák merültek fel a rendszerrel kapcsolatban.”

Ebben a félévben a másik nagy gazdaságpolitikai lépés a devizahitelek kivezetése. A tavaly évben a Kúria jogegységi döntése tette lehetővé a jelzálogfedezett devizahitelek kivezetését. Minden devizahiteles fog kapni egy tájékoztatót, hogy a tisztességtelen banki elszámolás miatt mennyivel tartozik, és ezt követően lehet forintosítani a hitelt – mondta a miniszter, aki szerint nincs okunk a szégyenkezésre, mert most a román, a horvát és a lengyel kormánynak kell vizsgálnia, hogy a magyarok miként mentették meg a devizahiteleseket a frankárfolyam elszállása után.

Az elmúlt évek átalakítása azt hozta, hogy a termelő szektorok jól teljesítenek. A feldolgozóipar, az autógyártók növekedése és a kiskereskedelmi forgalom is hozzájárult a növekedéshez. Az import az export feletti mértéken növekedett, de az áruforgalom többletes maradt tavaly – emlékeztetett Varga Mihály, aki kiemelte, hogy a magyar gazdaság importkitettségének csökkentése fontos feladat. A kereskedelmi mérlegünk és folyó fizetési mérlegünk romlását kell megakadályozni – hangsúlyozta.

„Az idei évre 2,4 százalékos hiányt tervezünk, amit elérhetőnek és reálisnak tartok. Az elmúlt három évben bebizonyítottunk, hogy hiány- és adósságcsökkentő politikát folytatunk. A hiány mértékét tavaly három választás ellenére is tartottuk, amit 2,5 és 2,6 százalék közé várunk a tavalyi évre” - mondta a miniszter.

Az uniós támogatások átalakítása megtörtént: a Partnerségi Megállapodással rögzítettük, hogy a gazdaságfejlesztésre 60 százalékot fordítunk ebben a ciklusban, míg az előzőben 16-ot fordítottunk erre. Emlékeztetett: új elem a visszatérítendő támogatás, ezért célzottabban és feszesebben kell elkészíteni a pályázatokat.

A kereskedelmi bankok hitelezésének növekednie kell a következő időszakban. Nagy dilemma, hogy a bizonytalanság fogja vissza a vállaltokat, és ezért nem ruháznak be, vagy azért, mert nincs hitelezés. Valószínűleg mindkettőben van igazság – vélte Varga Mihály. Meg kell találni azokat a formákat és eszközöket, amelyekkel a hitelezést bővíteni lehet. Egy megbeszélés sorozat közepén vagyunk a Bankszövetséggel, szeretnénk egy olyan megállapodást előkészíteni, ami a hitelezést ösztönözné a következő hónapokban – mondta a miniszter.

Varga Mihály szerint az Európai Központi Bank várható lazítása kedvező hatást gyakorol a magyar gazdaságra is, viszont a kockázatok között említette, hogy a Sziriza kerülhet hatalomra Görögországban. „Nem mernék nagy téttel fogadni arra, hogy ebben az esetben a görögök az eurózónában maradnak” – mondta.

A miniszter szerint belső kockázatainkat végignézve elmondhatunk, hogy ebben az évben folytatni kell a strukturális átalakításokat: az elektronikus közúti áruforgalmi rendszer bevezetésének úgy kell megtörténnie, hogy minél kisebb adminisztrációs terhet rójon a vállalatokra.

Fontosnak nevezte, hogy a bankrendszer átalakításával beinduljon a hitelezés. A kormány részéről nincs bankvásárlási szándék, de ez nem egy lezárt piac. Megjelenhetnek olyan eladói szándékok, amelyek érinthetnek gazdaságpolitikai célokat. Nagy átalakításra nem kell számítani – fejtette ki. Az államhoz került bankok stabilizálására kell törekedni, de nem az a cél, hogy tartós állami tulajdonban maradjanak.

Varga az idei év nagy feladatának nevezte az oktatási, illetve a szakképzési rendszer átalakítását, amelynek kapcsán a legfontosabb döntések az első félévben megszülethetnek.

Összességében elmondta, hogy a világ minden változására nem lehet felkészülni, de az elmúlt évek során stabilitást szereztünk, amelynek alapján arra lehet számítani, hogy a 2,5 százalékos gazdasági növekedés és költségvetési deficit megvalósulhat idén.