Az európainál gyorsabban bővült a hazai kiskereskedelem

A fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat pénteki közleménye szerint az európai növekedés átlaga mennyiségben 1,5 százalék, értékét tekintve 3,1 százalék volt. Mindkét magyar mutató a törökországi után a második legnagyobb növekedési arányt jelzi a vizsgált huszonegy fejlett európai ország adatai közül.

Az áremelkedés mértéke a vizsgált országokban átlagosan 1,6 százalék, Magyarországon 1,7 százalék volt tavaly október és december között az előző év utolsó negyedéhez képest. Magyarországon ez az elmúlt két év legalacsonyabb mutatója.

Az Európai Unió öt nagy piaca közül kettőben, Olaszországban és az Egyesült Királyságban csökkent mind a mennyiségi, mind az értékbeli eladás a negyedik negyedév során.

Németországban és Franciaországban nőtt a forgalom mennyiség és érték szempontjából is, de alacsony, 1 százalék alatti arányban. Spanyolországban kisebb mennyiségi növekedés mellett érték szempontjából stagnált a forgalom.

A vizsgált huszonegy ország közül tizenegyben adtak el mennyiséget tekintve több élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot a negyedik negyedévben, mint az előző évi hasonló periódus során.

A legjelentősebb csökkenés mennyiségben Görögországban volt, ahol 4,0 százalékkal esett vissza a forgalom, ezt követte Portugália 1,4, illetve Olaszország 0,9 százalékos csökkenéssel.

Az európai élelmiszer-kiskereskedelem számára a tavalyi negyedik negyedév nem sikerült rosszul, de fellendülésről még nem lehet beszélni. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság helyzete határozza majd meg, hogy Európában összességében lesz-e megfelelő növekedés - idézi a közlemény Jean-Jacques Vandenheede-t, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatóját.