Csipke és mikroszkóp - ilyen a keleti nyitás

Bor, csokoládé, marcipán, kacsa- és libamáj, valamint saját márkás energiaital éppúgy szerepel a hazai kis- és középvállalkozásoknak a magyar kereskedőházakon keresztül külpiacra juttatott termékei között, mint vitaminkészítmények, csipke vagy éppen mikroszkóp. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2014 végén már 25 irodából álló külföldi hálózatot működtetett, lefedve a legfontosabb, Európai Unión kívüli exportpiacokat. Az MNKH Zrt. informatikai rendszere alapján 410 ügylet van folyamatban, mintegy 50 millió dollár becsült értékben – derül ki Szijjártó Péter miniszter képviselői kérdésre adott válaszából.

Azt már a cég kommunikációs vezetőjétől tudjuk, hogy a társaság jelenleg 2300 kis- és középvállalkozással áll kapcsolatban és a cél, hogy partnereik száma 2015 végére meghaladja a 3000-et. Szántó Georgina elmondta: a cél, a kormány Keleti Nyitás stratégiájába illeszkedően a kkv-k exportjának jelentős mértékű növelése.

Számos olyan kis- és középvállalkozás van Magyarországon, amely kiváló, exportképes termékkel, szolgáltatással rendelkezik, de többségüknek vagy a külpiaci ismeretek, vagy a forgótőke hiánya, vagy a kettő együtt okoz nehézséget abban, hogy külpiacra lépjenek, ezért keresik fel a Magyar Nemzeti Kereskedőházat. Az MNKH a fogadóképes piac felkutatásától a szerződéskötés menedzselésén át egészen a logisztikáig a teljes ügyletmenetet végig tudja kísérni. Emellett, ha az adott vállalkozás nem rendelkezik elegendő tőkével a folyamatos termeléshez/áruszállításhoz – hiszen egy távolabbi célországba szállításkor akár hosszabb időn keresztül a konténerekben áll az áru, ezzel együtt a pénz – az MNKH az Eximbankon keresztül a finanszírozásban is segíteni tudja a kkv-kat. Szántó Georgina kiemelte: a legtöbb ügylet nem egyszeri áruszállítás, hanem folyamatos, több rakományból álló megrendelés, technológiai együttműködés, szoftverfejlesztés és hasonlók – ezeknél a szerződéskötés is 6-12 hónapot vesz igénybe, míg maguk a projektek tipikusan 1-3 éves hosszúak.

A hazai kkv-termékek, szolgáltatások külpiacra kerülésének másik módja, amikor külföldről érkezik importigény a Kereskedőház adott helyi irodájához. Ebben az esetben a budapesti központban dolgozók felmérik, hogy az MNKH partnerei között ki rendelkezik az igényelt termékkel vagy szolgáltatással, ezen belül ki az, aki a kívánt mennyiséget, minőséget biztosítani tudja, és elindul a tárgyalássorozat a felek között. Amennyiben olyan igény érkezik külföldről, amelynek kielégítéséhez esetleg nincsen még a partneri körünkben megfelelő kkv, felkutatják a potenciális partnert. Ennek érdekében már több mint 43 szakmai szervezettel van együttműködése a zrt.-nek – közölte a kommunikációs vezető.

A Magyar Állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonában álló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. alaptőkéjét 99 százalékban az állam biztosította, működési költségeit is ebből fedezi. Miután azonban profitorientált módon működik, szerződéseikben „a piacinál sokkal szerényebb mértékű”, egy számjegyű százaléknyi ügynöki díjat számítanak fel. A kormány reménye szerint három éven belül a jelenleg 50 százalékban állami forrásból fenntartott irodák önellátóvá válnak.

A KSH honlapján elérhető adatok elemzéséből az derül ki, hogy az EU-28-on kívüli országokba irányuló export értéke fél százalékkal nőtt 2014 első félévében, míg az első 11 hónapban 1,7 százalékos növekedést regisztráltak. Ez azonban korántsem a keleti nyitásnak köszönhető, hiszen az ázsiai régió exportja több mint tíz százalékkal, 731-ről 717 milliárd forintra csökkent. A következő 5 hónapban valamelyest javult ugyan a helyzet, de a kivitel a 2014 január-decemberi adatok szerint is összességében 7,2 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához mérten.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) honlapja szerint tavaly év végére 25 országban – Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Oroszországban, Kínában, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Jordániában, Szingapúrban, Vietnámban, Laoszban, Macedóniában, Ghánában, Brazíliában, Örményországban, Montenegróban, Irakban, Egyiptomban, Mongóliában, Marokkóban, Szudánban, Zambiában, Mexikóban, Botswanában és Dél-Afrikában – nyílt magyar kereskedőház. Megnéztük, hogy alakult a magyar kivitel értéke ezekbe az országokba 2013-hoz képest: a legnagyobb növekedést tavaly az első 11 hónapban sorrendben Ghána (8981 százalék), Azerbajdzsán (331 százalék) és Szaúd-Arábia (282 százalék) könyvelhette el.

Az afrikai államba irányuló kivitel 13 millió forintról csaknem 1,3 milliárdra nőtt. Azerbajdzsánban 13,4 millió forintról 57,7-re növeltük az exportot, a szaúd-arábiai kivitel pedig 4,1 milliárd forintról 15,7 milliárdra emelkedett 2014-ben.

A 25 célország közül 12 esetében a kivitel értéke csökkent: a többi között Oroszországba, Kazahsztánba, Örményországba és az Arab Emirátusokba is kevesebb árut, szolgáltatást exportált Magyarország tavaly decemberig, mint a megelőző évben. Minimálisan – két százalékkal – nőtt a Kínába irányuló kivitel is, pedig az első félév statisztikái még 8,5 százalékos bővülésről tanúskodtak. Willin-Tóth Kornélia

A KSH honlapján elérhető adatok elemzéséből az derül ki, hogy az EU-28-on kívüli országokba irányuló export értéke fél százalékkal nőtt 2014 első félévében, míg az első 11 hónapban 1,7 százalékos növekedést regisztráltak. Ez azonban korántsem a keleti nyitásnak köszönhető, hiszen az ázsiai régió exportja több mint tíz százalékkal, 731-ről 717 milliárd forintra csökkent. A következő 5 hónapban valamelyest javult ugyan a helyzet, de a kivitel a 2014 január-decemberi adatok szerint is összességében 7,2 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához mérten.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) honlapja szerint tavaly év végére 25 országban – Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Oroszországban, Kínában, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Jordániában, Szingapúrban, Vietnámban, Laoszban, Macedóniában, Ghánában, Brazíliában, Örményországban, Montenegróban, Irakban, Egyiptomban, Mongóliában, Marokkóban, Szudánban, Zambiában, Mexikóban, Botswanában és Dél-Afrikában – nyílt magyar kereskedőház. Megnéztük, hogy alakult a magyar kivitel értéke ezekbe az országokba 2013-hoz képest: a legnagyobb növekedést tavaly az első 11 hónapban sorrendben Ghána (8981 százalék), Azerbajdzsán (331 százalék) és Szaúd-Arábia (282 százalék) könyvelhette el.

Az afrikai államba irányuló kivitel 13 millió forintról csaknem 1,3 milliárdra nőtt. Azerbajdzsánban 13,4 millió forintról 57,7-re növeltük az exportot, a szaúd-arábiai kivitel pedig 4,1 milliárd forintról 15,7 milliárdra emelkedett 2014-ben.

A 25 célország közül 12 esetében a kivitel értéke csökkent: a többi között Oroszországba, Kazahsztánba, Örményországba és az Arab Emirátusokba is kevesebb árut, szolgáltatást exportált Magyarország tavaly decemberig, mint a megelőző évben. Minimálisan – két százalékkal – nőtt a Kínába irányuló kivitel is, pedig az első félév statisztikái még 8,5 százalékos bővülésről tanúskodtak. Willin-Tóth Kornélia -->