Döntetlen az adósságháborúban?

Év végén nem nyúlt bele a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint árfolyamának alakulásába, így a hazai deviza sokkal gyengébb szinten zárta 2014-et 2013-nál. December végén 315 forintba került egy euró, ami több mint 6 százalékos gyengülés egy év alatt, ez pedig nem tesz jót az adósságrátának, hiszen annak közel 40 százaléka devizában van. Miután az MNB nem interveniált a forint védelmében, így azt sejthetjük, hogy e nélkül is csökkent az államadósság. A kormányzati tartalékok sem süllyedtek túlságosan mélyre, vagyis az adósság elleni háború mostani állása szerint valószínűleg nem kellett túl nagy erőfeszítéseket tenni. Ez azonban azt is jelenti, hogy most sem volt elsöprő erejű a győzelem: legfeljebb egy picit csökkenhetett az adósságráta.

Az Európai Bizottság február elején még azt prognosztizálta, hogy a 2013-as 77,3 százalékról a tavalyi év végére 77,7 százalékra emelkedett a ráta. Az OTP Bank közgazdászai azonban döntetlenre hozták ki ezt a menetet. „Tavaly stagnált a GDP-arányos államadósság a 2013-as szinthez képest becslésem szerint” – mondta a Világgazdaságnak Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője. A tavalyi év legfontosabb adósságmenedzselést befolyásoló belföldi fejleménye a jegybank áprilisban bejelentett önfinanszírozási programja volt. Ennek következtében éves összevetésben a forint alapú állampapírok állománya 2222 milliárd forinttal, 17 százalékkal emelkedett, amelyből a belföldi pénzintézetek 1313 milliárd forinttal emelték állampapír-kitettségüket. Kondora Szilárd hozzátette, hogy a magasabb kínálat ellenére a hozamok egy év alatt 200 bázispontot csökkentek.

Segíthetett a nagy növekedés

Elemzők szerint egészen december elejéig úgy látszott, hogy teljesül a Nemzetgazdasági Minisztérium 76,9 százalékos év végi GDP-arányos adósságprognózisa. A forint árfolyamának gyengülése miatt azonban azt gondolják, hogy ennél magasabban alakulhatott az adósság. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az NGM ezt a prognózist még 3,1 százalékos GDP-növekedési várakozás mellett adta ki, miközben a gazdaság ennél gyorsabban nőtt. (Igaz, a nominális GDP értékét még nem ismerjük.) A gazdasági tárca akkori prognózisába még 2,9 százalékos deficit volt beírva, ám ez is alacsonyabb lehetett ennél tavaly, így nem kizárt az adósság csökkenése.

Az állam rendelkezésére álló forint pénzeszközök lehetővé tették, hogy a lejáró devizaadósságot új devizakötvény kibocsátása nélkül lehessen finanszírozni az év utolsó kilenc hónapjában – fejtette ki. Ennek következtében a központi költségvetés nettó devizakibocsátása 766 milliárd forinttal volt alacsonyabb 2014-ben, mint egy évvel korábban.

Mindezek miatt tavaly 41 százalékról 38-ra csökkent a devizaadósság részaránya a forintgyengülés ellenére – mondta Kondora Szilárd. Vagyis erőteljes volt az állampapírok értékesítése, és a forint is gyengült, így a magas gazdasági növekedésnek köszönhetjük, hogy stagnálni tudott a bruttó államadósság – vélte az OTP elemzője. Tavaly minden várakozás felett, 3,5 százalékkal nőtt a GDP. Kondora kiemelte, hogy a költségvetési deficit a GDP 2,4 százaléka lehetett, ami jóval alacsonyabb a 2,9 százalékos célnál.

Idén azonban már csökkenhet az adósság. „Kicsivel alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés, mint tavaly, azonban a költségvetési hiánycél kisebb, ez a kombináció pedig elég ahhoz, hogy mérséklődön az adósság” – fejtette ki a közgazdász. Kondora Szilárd 0,6 százalékpontos csökkenést vár, ami 76,7 százalékos év végi adósságrátát jelent.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) szakértője azonban azzal számol, hogy újabb intézkedések hiányában 2015-ben a kormányzati szektor hiánya akár a GDP 2,8 százaléka is lehet, ha az Országvédelmi Alap 30 milliárd forintos tartalékát a kormány nem költi el, ezért a KFI nem vár érdemi adósságcsökkenést.

Hosszabb távon tekintve a 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés és az ennél alacsonyabb költségvetési hiány kombinációja elegendő ahhoz, hogy csökkenő pályán legyen az adósság. Ezt azonban Kondora Szilárd szerint több tényező befolyásolhatja. „A paksi atomerőmű euróhitelből finanszírozott bővítése és az állami részesedésvásárlások a közműcégekben növelik az állam finanszírozási igényét, viszont a banki részesedések eladása csökkentené az adósságot” – vélekedett az elemző. Az OTP Bank elemzői azzal számolnak, hogy a következő években enyhén csökkenhet az adósságráta, de ez átfordulhat stagnálásba a paksi bővítés finanszírozása és az állami vásárlások miatt.

Bár a költségvetési hiány 3 százalék alatt alakul a következő években, a GDP-arányos államadósság érdemben először 2018-ban csökken – véli Romhányi. A KFI azonban rámutat, hogy épen 2018-ban indul a paksi beruházás. Az adósságráta az alappályán 77-78 százalék között mozog, ami azt mutatja, hogy a várható költségvetési hiány a jelenlegi növekedési és inflációs kilátások mellett nem elég alacsony az adósságráta csökkentéséhez. Az Európai Bizottság viszont azzal számol, hogy a háborút ha lassan is, de a kormány nyeri az államadósság ellen, hiszen a következő években lassan csökkenni fog a ráta, és 2016-ra 76,1 százalékra mérséklődik.