Folytatódik az ötletelés a görögökről

George Osborne brit pénzügyminiszter a legnagyobb kockázatnak nevezte a világgazdaságra nézve, a piacok viszont kedvezően reagáltak Janisz Varufakisz azon felvetésére, hogy Görögország fennálló államadósságát nem leírnák, hanem kétféle kötvénnyé alakítanák át. A görög pénzügyminiszter szerint az ügylet során a tagállami forrásból származó adósságot a nominális növekedéshez kötött papírokra cserélnék, míg az Európai Központi Banktól (EKB) származót lejárat nélküli kötvényekre. Ez utóbbi alapvetően nem csökkentené a kötvények értékét, mindössze a lejáró hitelek visszafizetésének terhe alól mentené fel a görögöket, a GDP alakulásához kötött kamat viszont megfogná azt a negatív spirált, amelyet a recesszió és a növekvő adósságterhek együttesen pörgettek az elmúlt években. Varufakisz is elismerte a brit döntéshozók előtt, hogy innovatív megoldásokat kínált, úgy véli azonban, így el lehet kerülni a több tagországban, elsősorban Németországban tabunak tekintett adósságleírást.
Mindezek ellenére továbbra is úgy tűnik, az athéni kormány ötletelésével igyekszik felmérni az európai közvéleményt. Varufakisz londoni látogatásával egy időben Alekszisz Ciprasz miniszterelnök Cipruson járt. Az ugyancsak uniós mentőhitellel fenntartott szigetországban a politikus világossá tette: tőle eltérően nem próbálkoznak azzal, hogy Oroszországtól kapott kölcsönnel váltsa ki az európai adósságot.

Ugyancsak biztosra lehet venni, hogy a hitelprogram február 28-i lejárta után Athén, ellentétben a „tisztán kiszálló” írekkel és portugálokkal, áthidaló támogatást fog kérni. Ez a kormány szemében elsősorban az Európai Központi Bank likviditási hiteleinek további folyósítását jelentené. Az is valószínű, hogy Athén nem tart igényt a második mentőcsomag még fennálló, hétmilliárd eurós részletére, aminek politikai üzenete van, hiszen ellenkező esetben elfogadnák az Európai Bizottság–EKB–Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezői trojka legitimitását.

A növekedéshez kötött kötvény ötlete sem új, sőt, az ötlet nem is a görögök fejéből pattant ki. Az euróövezetben Matteo Renzi olasz miniszterelnök képviseli leghangosabban azt az elgondolást, hogy Brüsszel valamilyen formában honorálja a gazdaságélénkítésre költött pénzt – legyen szó arról, hogy a reformok miatti deficitnövekményt leválasztják az egyéb hiányról, vagy arról, hogy ezeket a reformokat az uniós forrásokból támogatják. A Cipraszt tegnap fogadó Renzi elgondolásai eddig elsősorban a németek merev ellenkezése miatt hiúsultak meg, igaz, időközben az új Európai Bizottság vezetője, Jean-Claude Juncker is előállt egy növekedési csomaggal és az EKB is felpörgette a kötvényvásárlásokat. Az általános európai pangás miatt megváltozott hangulatban így akár pozitívan is fogadhatják a görögök növekedésorientált tervét.

Görögországban először a második mentőcsomag idején döntöttek a kamatcsökkentésről, illetve a futamidő 15 éves meghosszabbításáról, egy időben a kötvénytartozások 50 százalékos leírásával. 2012 februárjában, a leírás nominális szintjének 53,5 százalékra emelésével együtt, visszemenőlegesen lejjebb szállították az uniós forrásból származó kölcsön kamatait az európai irányadó bankközi kamatlábat, az Euribort 150 bázisponttal meghaladó szintre.

Görögországban először a második mentőcsomag idején döntöttek a kamatcsökkentésről, illetve a futamidő 15 éves meghosszabbításáról, egy időben a kötvénytartozások 50 százalékos leírásával. 2012 februárjában, a leírás nominális szintjének 53,5 százalékra emelésével együtt, visszemenőlegesen lejjebb szállították az uniós forrásból származó kölcsön kamatait az európai irányadó bankközi kamatlábat, az Euribort 150 bázisponttal meghaladó szintre. -->